Az albán pékségek nem jelentenek élelmiszer-biztonsági kockázatot, és nem számít jogsértésnek a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő nevekkel más összetétellel gyártani termékeket – írta pénteken közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság szerint az ellenőrzések tapasztalatai alapján nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének.
A Nébih azt követően adta ki a közleményt, hogy Septe József, a pékszövetség elnöke korábban egy szakmai fórumon közölte: a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, amelyekből mintegy 500 működik Magyarországon. Ezek a pékségek ugyanis nem tartják be a Magyar élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké – véli Septe.
Vizsgálatában a Nébih is arra jutott, hogy az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar élelmiszerkönyvben szereplő összetétellel gyártják, de éppen ezért a Magyar élelmiszerkönyvben nem szereplő elnevezéssel is illetik azokat. Márpedig ez döntő mozzanat a hatóság szerint, mert ha egyszer egy kenyér formájú sütőipari terméket nem kenyérnek, hanem mondjuk bucinak neveznek és árulnak, akkor nem is kell megfelelni mindazon előírásoknak, amelyeket az élelmiszerkönyv a kenyerekkel szemben támaszt. Egyébként a közlemény szerint a hatóság és a megyei szakigazgatási szervek rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. Az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés főként közérdekű bejelentések nyomán.
Septe József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari körkép elnevezésű rendezvénysorozatának a malom- és sütőiparral foglalkozó tanácskozásán arról beszélt, hogy a sütőipari ágazat tartalékai kimerültek, a költségcsökkentési lehetőségek elfogytak. Az ágazatból hatezer munkavállaló, közülük mintegy háromezer pék hiányzik. Emellett a különböző költségek, például a munkabérek, logisztikai kiadások folyamatosan nőnek. Szerinte a költségek emelkedését ugyanakkor a nagy áruházláncokkal nem lehet elismertetni, most például a liszt ára nő majd előreláthatólag 5-10 százalékkal. Az 1000 magyar működő sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges. Emiatt a pékszövetség azt sürgeti, hogy a kormány dolgozzon ki egy ahhoz hasonló támogatási rendszert, amelyekkel az élelmiszeripar egyéb ágazatait segíti. Támogatás nélkül ugyanis képtelenek az ágazatban tevékenykedő vállalkozások végrehajtani az elengedhetetlen fejlesztéseket, modern technológia híján pedig még inkább lemaradnak a versenyben.
