A Széchenyi Kártya Program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a KAVOSZ Zrt. ünnepségén, amelyen átadták a 250 ezredik Széchenyi-kártyát. – Nem külső segítségnek köszönhető, hogy a magyar gazdaság fejlődik, hanem a magyar gazdaság szereplőinek, önöké a siker – hangoztatta a magyar kormányfő.
Orbán Viktor színvonaltalannak nevezte azokat az érveléseket, amelyek szerint a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert rendelkezésre állnak az Európai Unió pénzügyi forrásai. Szerinte nem szabad engedni, hogy a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki, mert elvesztünk egy „felhajtóerőt”. Arra is hivatkozott, hogy a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forintos mérlegéhez képest eltörpül az EU-források évi alig néhány ezer milliárdos összege.
A magyar gazdaság növekedésében az uniós források szerepéről, idén márciusban elkészült jelentésében a KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. éppen ellenkező megállapításra jutott, mint a miniszterelnök. A 2007 és 2013 közötti támogatási ciklusban az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot. Az Európai Uniótól érkező pénz nélkül csökkent volna a GDP, az ország nem került volna ki a túlzott deficiteljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarország az unortodoxiára fogadott a gazdaságpolitikában, bár ez már korábban is jelen volt itthon. Itt a miniszterelnök az első Orbán-kormány időszakát emlegette, majd kiemelte: a Széchenyi-kártya is ennek az eszköze, hiszen ezt a „hitelterméket nem a bankszektor termelte ki, hanem az unortodox gazdaságpolitika”.
A kormányfő a rendezvény végén előadott egy sajátos közgazdaságtani elméletet is. Szerinte vannak, akik abban hisznek, hogy a piac szent és sérthetetlen, a keze pedig állítólag láthatatlan. (A miniszterelnök valószínűleg a 18. században élő Adam Smith skót közgazdász metaforájára gondolt, miszerint egy láthatatlan kéz tartja egyensúlyban a piacon a keresletet és a kínálatot – a szerk.) Mindenesetre ezt ő nem tudja elfogadni, mert ez egy profitközpontú gondolkodáshoz vezet
, ő pedig inkább egy magyarcentrikus
gondolkodást valósít meg. De azért megérti az előbbit is.
A rendezvényen Orbán Viktor többször említette Demján Sándor milliárdos nagyvállalkozó nevét, s „nagy, régi bölénynek” nevezte. Ezzel arra utalt, hogy 15 évvel ezelőtt ők ketten bábáskodtak a Széchenyi-kártya elindításánál. Demján etyeki, Orbán pedig felcsúti, ez két szomszédos falu, a miniszterelnök szerint ezért nem is csoda, hogy a Széchenyi-hitelprogram kezdetben a vidékre koncentrálódott. – Demján elismerést érdemel, ő találta ki a munkahelyvédelmi akciótervet is korábban – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása nemzetstratégiai kérdés, kkv-k nélkül nem tudunk működni, nem tudunk élni, az exportból 30 százaléknyi részesedésük van, Orbán szerint ez elég sovány. Ezt növelni és támogatni kell, ami szintén a tőkeerővel függ össze – tette hozzá.
A KAVOSZ rendezvényén Orbán Viktor mellett részt vett Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára és több kereskedelmi bank vezetője. A rendezvényen Orbán beszédének elején a sajtó számára elkülönített – rendkívül szűkös – részen egy Közös Ország Mozgalom kitűzőt viselő nő egy tábla felmutatásával tiltakozott, de egy perc alatt kivezették, így a fotóriporterek még képet sem tudtak készíteni.
