Ötmilliós hitelt vett fel, most harmincat követelnek a kilakoltatott családtól

Duplán fizettetik vissza a kölcsönt egy kőbányai családdal a hitelezők egy tavalyi törvénymódosítás miatt.

Mint utóbb kiderült, a helyszínen intézkedő rendőrök először nem értették, hogy miért vannak felháborodva az emberek, de miután kérésükre Falus Zsolt elmondta, nem értik, hogyan lehetett egy ötmilliós adósságból – amelynek közben a felét vissza is fizette a család – több mint harmincmillió a két bank egymásra rakódó követelésével, azzal nyugtatták a családot, hogy ha ez szabálytalan, az minden bizonnyal ki fog derülni a jövőben.

Az elnök lapunknak azt is elmondta, az ügyben feljelenést tettek az ügyészségen, egyúttal felhívták rá a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmét. Álláspontjuk szerint hibás az a bírói döntés, amely engedte, hogy a hitelezési ügybe belefolyjon a hitelezőnek forrást biztosító bank. Falus szavai szerint a bíróság végzésének indoklásában leírták, szó sem lehet arról, hogy kétszeresen követeljenek a bankok egyetlen hitelügylet kapcsán. Ám mint a mostani eset mutatja, erre rácáfolt az élet.

Kérdésünkre elmondta, az önálló zálogjog alapítása, illetve annak átruházása miatt következhetnek be hasonló esetek. A mostaninál a hitelt nyújtó szervezet kölcsönt vett fel egy banktól, s a tartozás fejében átadta a zálogjogot az utóbbi hitelintézetnek. Arról is beszélt, hogy bár a jogászszakma több jeles képviselője tiltakozott a polgári törvénykönyv (Ptk.) legutóbbi módosításakor a jelzáloghitelekhez kötődő zálogjog önálló jelzáloggá alakításának ötlete ellen, a kormány mégis annak bevezetése mellett kardoskodott. Pedig az ötlet felvetődésekor még a kabinet is fogékonynak mutatkozott a jogászok álláspontjára. Később azonban rábólintottak a módosításra. Kérdésünkre, hogy ezzel kinek az érdekeit képviselte a kormány, Falus Zsolt elmondta: a bajban lévő devizahitelesekét semmiképpen, ahogy általában sem mentették meg őket. Szerinte a Magyar Bankszövetség szakemberei szorgalmazták a változtatást, amelynek Falus értesülései szerint kifejezetten örültek a bankok. Az már más kérdés, hogy ezzel egyúttal a visszaéléseknek is megágyaztak.

Végül az elnök reményét fejezte ki, hogy lassan talán sikerül valamiféle minimális közös programban megállapodniuk a devizahiteleseket képviselő szervezeteknek, s egységesen fellépniük a károsultak ügyében, mert amit eddig a kormány tett a megmentésükre, az nagyon kevés. A továbbra is bajban lévők magas száma legalábbis ezt mutatja.

Ennél pesszimistábban látja az összefogás lehetőségét Barabás Gyula, a hitelszövetség vezetője. Lapunknak nyilatkozva arról beszélt, nem a devizahiteles szervezetekkel van a baj, hiszen azok beszélőviszonyban vannak egymással. Úgy érzi, az érintettek aktivitásának hiánya miatt késik az összefogás. Egyrészt mert különbözők a hitelszerződések, kevés a közös pont, másrészt sokan félnek a hatalomtól, harmadrészt pedig már belefásultak az őket érő csapásokba.