A Készenléti Rendőrség jelenlétében tudták csak kilakoltatni azt a kőbányai családot, amelytől ötmillió forintos devizahitel fejében harmincmillió forintot követel a hitelt nyújtó Argenta Lízing Zrt. és a hitelezőnek forrást adó Raiffeisen Bank, miután az adósok nem tudták fizetni a többszörösére emelkedett törlesztőrészletet. A kétgyermekes családanya a Magyar Nemzetnek elmondta, egyelőre egy ismerősnél tudják meghúzni magukat, ahol azonban csak aludni tudnak, bútoraikat a pincében tárolják. Óvodás, illetve iskolás gyerekeik tudják, hogy el kell költözniük, de nem értik, miért. Kérdésünkre elmondta, egyelőre nehéz feldolgoznia, hogy 23 év után el kell hagyniuk otthonukat, de már csak a gyermekeik érdekében is harcolni fognak az igazukért.
A Kőbányai úti, ötven négyzetméter körüli lakásban csak a töredéke fért el a Bankcsapda egyesület hívására érkező devizahiteleseknek, így a zsúfolt függőfolyosón kellett keresztülverekedniük magukat a rendőrökkel érkező végrehajtóknak. A tüntetők bűncselekményt emlegettek a végrehajtás kapcsán, mert egyetlen hitelszerződés nyomán két pénzintézet nyújtott be követelést a hitelkárosulttal szemben. Hogy a rendőrség aktív tiltakozásra számított, azt jól mutatja, hogy a kerületi rendőrkapitány is jelen volt az eseményen, ahol a végrehajtó a lakás megtisztítását kérte a tiltakozóktól. Miután ez a rendőrség többszöri felszólítására sem történt meg, megjelent a Készenléti Rendőrség legalább féltucat munkatársa. A kivonuló rendőri erőt látva lassan kiürült az ingatlan, s megkezdődhetett a kilakoltatás.
A végrehajtó annak ellenére ragaszkodott a lakás kiürítéséhez, hogy az otthon nélkül maradó családot képviselő Bankcsapda egyesület elnöke többször is felszólította a végrehajtót, tekintsen el ettől, hiszen a jelenlévők csöndben lesznek, s nem zavarják a hatósági eljárást. Falus Zsolt azért ragaszkodott volna ehhez, mert megítélése szerint a végrehajtással, illetve a kilakoltatással törvénysértés zajlik, amelyhez tanúként szerette volna felkérni a jelenlévőket.
Mint utóbb kiderült, a helyszínen intézkedő rendőrök először nem értették, hogy miért vannak felháborodva az emberek, de miután kérésükre Falus Zsolt elmondta, nem értik, hogyan lehetett egy ötmilliós adósságból – amelynek közben a felét vissza is fizette a család – több mint harmincmillió a két bank egymásra rakódó követelésével, azzal nyugtatták a családot, hogy ha ez szabálytalan, az minden bizonnyal ki fog derülni a jövőben.
Az elnök lapunknak azt is elmondta, az ügyben feljelenést tettek az ügyészségen, egyúttal felhívták rá a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmét. Álláspontjuk szerint hibás az a bírói döntés, amely engedte, hogy a hitelezési ügybe belefolyjon a hitelezőnek forrást biztosító bank. Falus szavai szerint a bíróság végzésének indoklásában leírták, szó sem lehet arról, hogy kétszeresen követeljenek a bankok egyetlen hitelügylet kapcsán. Ám mint a mostani eset mutatja, erre rácáfolt az élet.
Kérdésünkre elmondta, az önálló zálogjog alapítása, illetve annak átruházása miatt következhetnek be hasonló esetek. A mostaninál a hitelt nyújtó szervezet kölcsönt vett fel egy banktól, s a tartozás fejében átadta a zálogjogot az utóbbi hitelintézetnek. Arról is beszélt, hogy bár a jogászszakma több jeles képviselője tiltakozott a polgári törvénykönyv (Ptk.) legutóbbi módosításakor a jelzáloghitelekhez kötődő zálogjog önálló jelzáloggá alakításának ötlete ellen, a kormány mégis annak bevezetése mellett kardoskodott. Pedig az ötlet felvetődésekor még a kabinet is fogékonynak mutatkozott a jogászok álláspontjára. Később azonban rábólintottak a módosításra. Kérdésünkre, hogy ezzel kinek az érdekeit képviselte a kormány, Falus Zsolt elmondta: a bajban lévő devizahitelesekét semmiképpen, ahogy általában sem mentették meg őket. Szerinte a Magyar Bankszövetség szakemberei szorgalmazták a változtatást, amelynek Falus értesülései szerint kifejezetten örültek a bankok. Az már más kérdés, hogy ezzel egyúttal a visszaéléseknek is megágyaztak.
Végül az elnök reményét fejezte ki, hogy lassan talán sikerül valamiféle minimális közös programban megállapodniuk a devizahiteleseket képviselő szervezeteknek, s egységesen fellépniük a károsultak ügyében, mert amit eddig a kormány tett a megmentésükre, az nagyon kevés. A továbbra is bajban lévők magas száma legalábbis ezt mutatja.
Ennél pesszimistábban látja az összefogás lehetőségét Barabás Gyula, a hitelszövetség vezetője. Lapunknak nyilatkozva arról beszélt, nem a devizahiteles szervezetekkel van a baj, hiszen azok beszélőviszonyban vannak egymással. Úgy érzi, az érintettek aktivitásának hiánya miatt késik az összefogás. Egyrészt mert különbözők a hitelszerződések, kevés a közös pont, másrészt sokan félnek a hatalomtól, harmadrészt pedig már belefásultak az őket érő csapásokba.
