A magyar állam segítheti ki a Csíki Sör eladósodott gyártóját

Csődközeli helyzetbe került a székelyföldi sörgyár, miután nem sikerült a terjeszkedés a magyar piacon.

MN
2017. 10. 12. 4:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Információink szerint súlyosan eladósodott és csődközeli állapotba került a székelyföldi Lixid Project SRL, a Csíki Sör gyártója. A hitelezők szorításában az előremenekülést választó cég taktikája nem jött be: a magyarországi piacon nem kelendő a portéka, így még nagyobb lett a baj. Úgy tudjuk, a vállalkozást vezető Lénárd András magyar bankokkal (köztük állami tulajdonban lévő pénzintézetekkel) tárgyal a hitelek átcsoportosításáról, így könnyen lehet, hogy a magyar adófizetők pénzéből segítik meg az alkoholos italt gyártó erdélyi vállalkozást.

Információinkat közvetve megerősítik a cég tavalyi adatai: a román cégnyilvántartásban böngészve kiderül, hogy a Lixid Project SRL adóssága 2016-ban 16 millió euró, vagyis közel ötmilliárd forint volt. A vállalkozás tavaly 4,5 millió eurós forgalom mellett 1,6 milliós, vagyis félmilliárd forintos veszteséget termelt. Erre jön rá az idei agresszív magyarországi terjeszkedés, amely szintén pénzbe került – például négyszeresére növelték a gyár kapacitását, hogy a várható igényeket gond nélkül ki tudják elégíteni.

Úgy tudjuk, miután az anyaországi politikusok kiálltak a székelyföldi sörgyár mellett (Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még a csíkszentsimoni gyárba is ellátogatott, hogy a magyar kormány támogatásáról biztosítsa a Csíki Sör Manufaktúrát), a cégvezetés arra számított, hogy a magyarországi terjeszkedés simán fog menni, mert az emberek érzelmi okokból őket fogják választani. A terv nem sikerült, és ezt jól bizonyítja Lénárd augusztus végi nyilatkozata, amely szerint árháborút indítottak ellenük a magyarországi forgalmazók. A vállalkozó az Origónak arról panaszkodott: a nagy sörgyártók és a boltok egy kartellgyanús összefogást hoztak létre a kis székely manufaktúra ellen, ezért nem tudnak bekerülni a boltokba, és így akadozik a magyarországi értékesítés. (Jó kérdés, hogy mitől manufaktúra az a gyár, amely képes naponta negyvenezer liter sört előállítani – a szerk.) Válaszul kitalálták az ingyenes házhoz szállítást, de ez sem indult fényesen, mert augusztusban, amikor a meleg miatt a legtöbb sör fogy, olyan akciót hirdettek a Facebook-oldalukon, amely szerint aki egy rekesz sört rendelt náluk, az ingyen házhoz szállítást, valamint ajándékként egy második rekesz sört is kapott.

Belső körökből származó információink szerint legkésőbb tavaszra bedől a gyár, hacsak nem érkezik valahonnan váratlan segítség. Úgy tudjuk, a gyártósorokat, a gyárépületet, de még a telket is jelzálog terheli. A magyar kormány egyszer már a hóna alá nyúlt a cégnek: a lex Heineken néven márciusban törvényjavaslatot nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János kancelláriaminiszter. Nem tudni, ennek a hatására-e, de ezután nem sokkal a holland multinacionális cég székelyföldi gyára megegyezett az Igazi Csíki Sör gyártójával a névhasználatról, majd a törvényjavaslat is lekerült egy időre a napirendről.

Reagált a Csíki Sör csapata 

„A Csíki Sör eladásai hónapról hónapra és évről évre nőnek. A márka az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar kisüzemi sörmárka. A nemrég indított házhozszállítási akciónk pedig teljes siker, több tízezer embert szolgáltunk ki egy hónap alatt. Új munkatársakat veszünk fel, bővítjük az autóparkunkat, új sörökkel jelenünk meg a piacon és folyamatosan bővítjük a piacunkat.

A cikkben említett csődközeli állapotról szó sincs. A cikkben szereplő veszteség könyvelési kérdés, melynek oka egy 2016-os fejlesztés és beruházás egyes költségeinek elszámolása.

Adófizetők pénze, állami támogatás, vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalunk. Egyedüli segítség, amit kaptunk, az a jó szó és a magyar emberek kiállása mellettünk, melyet ezúton is köszönünk” – olvasható a Csíki Sör csapatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében.

Ezzel szemben Lénárd András a Világgazdaságnak adott augusztusi interjúban azt mondta, hogy „a vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladásaink, valamilyen más irányt kellett hát találnunk, hiszen a gyártókapacitásunk tavalyi bővítését elsősorban a magyarországi piaci reményeinkre alapozva hajtottuk végre.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.