Az idei fiskális stimulus (családvédelmi akcióterv) ellenére Virovácz Péter úgy látja, hogy a 2018-as évben mért rekord magas 4,9 százalék után idén 4, jövőre 3 százalékkal növekedhet a GDP. Az előrejelzést övező kockázatok kiegyensúlyozottak. Lefelé mutató kockázatot jelent a kereskedelmi háború eszkalálódása, míg felfelé mutató kockázattal bír a részleteiben még nem ismert gazdaságvédelmi program.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szemében a részletes adatok lényegében megerősítették az előzetes várakozást: felhasználási oldalról nézve a belső kereslet impozáns bővülése jelentette a GDP növekedés hajtóerejét. A lakossági fogyasztást tovább segítették az emelkedő reálbérek, a kedvező munkapiaci helyzet, illetve a banki hitelezés felfutása. Termelési oldalon erős maradt a szolgáltatások és az építőipar hozzájárulása. Emellett az ipar is magára talált, és a mezőgazdaság is magas növekedést könyvelhetett el.
A növekedési kilátásokat tekintve, Varga Zsombor úgy gondolja, mivel a bérek emelkedése feltehetően az idén is kitart és magas maradhat a fogyasztói bizalom, a lakossági fogyasztás továbbra is stabil támasza marad a GDP bővülésének. Lassulhat viszont a beruházások növekedési üteme az unióból érkező források beáramlásával párhuzamosan, bár a stabilan teljesítő építőipar részben ellensúlyozhatja ezt a tendenciát.
Ami pedig a külkereskedelmi folyamatokat illeti, az exportkilátások bizonytalanabbá válásával párhuzamosan a nettó export GDP növekedéshez való hozzájárulása 2019-ben is negatív maradhat, és 2020-tól fordulhat enyhén pozitívba. Összességében az idén így az Erste bank várakozásai szerint a 3,5-4,0 százalék közötti növekedési sávba lassulhat a gazdasági növekedés üteme.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!