A KSH jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához mérve. A múlt év egészében 4,9 százalékosra gyorsult a gazdasági növekedés üteme az előző évi 4,1 százalékosról, a naptárhatással kiigazított adat szerint pedig 5,0 százalékos volt a növekedés az előző évi 4,4 százalékot követően.
Németh Dávid, K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság motorját ugyan a szolgáltatások jelentették, a gazdasági növekedés előző évihez képest bekövetkezett gyorsulása azonban elsősorban a mezőgazdaságnak és az építőiparnak köszönhető.
Az elemző szerint az idén több mint 3,5 százalékos növekedésre van kilátás, de a nemzetközi környezet komolyabb változása kockázatot jelent. Az idén a nettó export hozzájárulása nagyobb mértékben foghatja vissza a növekedést, mint tavaly. A háztartások fogyasztása továbbra is stabil maradhat, a reálbérek emelkedése miatt. A beruházásoknál továbbra is erős eredmény várható az uniós források felhasználása, az alacsony kamatkörnyezet, valamint a jegybanki hitelprogram miatt. Ráadásul a kormányzati programok további lökést adhatnak a gazdasági növekedésnek.
Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a kedvező számok mögött jelentős egyensúlytalanság húzódik meg. A felhasználási oldalt nézve a legfőbb húzóerő a belföldi felhasználás maradt: ez önmagában 6,8 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, elsősorban a beruházások rendkívül dinamikus növekedése nyomán. Eközben azonban az importtól jelentősen elmaradó export teljesítmény hatására a nettó export a GDP-növekedést 1,7 százalékponttal mérsékelte a negyedik negyedévben.
Előre tekintve úgy látja, hogy a belső és külső teljesítmény között fennálló egyensúlytalanság a következő években is fennmaradhat, bár annak mérséklődésére számít. A belépő új export kapacitások, valamint a lanyhuló belső kereslet a mérséklődő importon keresztül együttesen segíthet csökkenteni a nettó export negatív hatását.
