Lágy héj papírszerű burokkal

Az egyik legnagyobb rejtély a tojásrakó gerincesek 315 millió éves evolúciójában a tojásmaradványok teljes hiánya az első 120 millió évben. A földtörténet legidősebb, ismert tojásai és azok héjtöredékei ugyanis „mindössze”195 millió évesek.

2019. 03. 21. 16:30
A kikelő Massospondylus-fiókák, háttérben a felnőtt állatok Forrás: Julius T. Csotonyi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A kikelő Massospondylus-fiókák, háttérben a felnőtt állatok
Fotó: Julius T. Csotonyi

A szilárd tojáshéj megjelenése és elterjedése a középső-késő jura időszakra robbanásszerűen és egymástól függetlenül, párhuzamosan több törzsfejlődési ágon is megtörtént a különféle krokodiloknál, egyes gyíkoknál és teknősöknél, a dinoszauruszoknál, beleértve a madarakat is. A jelenlegi adatok szerint, meglepő módon, a dinoszauruszok csoportján belüli három fő ágon is, tehát a főként növényevő Sauro­podomorpha és Ornithischia dino­szauruszoknál, illetve a javarészt ragadozókból álló Theropoda-csoportban egymástól függetlenül jelent meg a vastag, ellenálló, meszes tojáshéj. Ugyan a szilárd, vastag tojáshéjak megjelenésének idején – nagyjából 200 millió éve – jelentős légköri oxigénszint-emelkedés kezdete is kimutatható, a kettő közti lehetséges összefüggés feltárására egyelőre nem áll elég adat rendelkezésre.

Izgalmas kérdés, hogy mi mással magyarázható a vastag tojáshéjak megjelenése? Prondvai Edina szerint a kutatók általában nagy volumenű, globális környezeti hatásra gondolnak. Azonban olyan állatcsoport megjelenése is okozhatta ezt, amely ellen a vastagabb tojáshéj hatásosabb védelmet nyújtott. Nagyon spekulatív, de ha például az első emlősszerű, kis termetű állatok tehetséges fészekrablók is voltak, vagy ha globálisan elterjedt egy gombás fertőzés, amely a lágy héjú tojásokat sújtotta, evolúciós előnyt jelenthetett a vastag héjú tojások elterjedése.

A belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók által készített tanulmány a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelent meg.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.