Politikacsináló gazdasági elemzők

A GKI Gazdaságkutató Zrt. lőrejelzéseit a szakmában sem tartja mindenki elfogulatlannak; e vélekedést az adatok, a történések kellően alá is támasztják.

MN_SABLON

– Van egy hosszú listám, amelyen számba vettük, hogy az elmúlt években kik és hányszor tévedtek a magyar gazdasági folyamatok előrejelzésében – ezt Orbán Viktor válaszolta újságírói kérdésre még az év elején egy nemzetközi sajtótájékoztatón. A kormányfő azt is elárulta, hogy ezzel ő nem kérkedik, mert nem szokása másokat a tévedéseikkel megszégyeníteni. Pedig – ahogy az adatok mutatják – némely elemzőknek akár okuk is lenne a szégyenkezésre, hiszen rendre alábecsülik az ország teljesítményét, ha jobboldali kormány kezében van a hatalom.

Ebben leginkább a GKI Gazdaságkutató Zrt. jár elöl. A cég kapcsán annyi elmondható, hogy elnöke az a Vértes András, akit Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is elképzelt volna. A társaság előrejelzéseit a szakmában sem tartja mindenki elfogulatlannak; e vélekedést az adatok, a történések kellően alá is támasztják. A cég – más elemzőkhöz hasonlóan – időről időre előrejelzéseket közöl sok más mellett arról, mekkora lesz a gazdasági növekedés a következő évben Magyarországon. A GKI 2012 végén például úgy látta, hogy a GDP 2013-ban nem emelkedik, vagyis a gazdaság stagnálni fog. Ehhez képest 2013-ban végül 2,1 százalékos bővülést mutattak ki idehaza.

Hasonlóan alakult a 2014-re szóló becslés is: a cég előzőleg arra az esztendőre 1,3 százalékos növekedést jövendölt, ami jócskán elmaradt a tényleges 4,2 százalékos értéktől. De megemlíthető 2018 is. A múlt esztendőre szóló előzetes, 3,8 százalékos GKI-becslés és a 4,9 százalékos végleges adat között számottevő eltérés mutatkozik. Idesorolható az a vélemény is, miszerint a kormányzati lépések – például az „erőszakos rezsicsökkentés”, a devizahitelek várható kivezetése – elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, és kifejezetten rontják a növekedés esélyét. Érdemes visszaidézni még egy tavalyi szakmai fórumon elhangzottakat is. Ott Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt években minden előrejelző alulbecsülte a növekedési adatot, csak a mérték volt különböző. Jelen volt Vértes András is, aki elismerte, hogy a GKI is alálőtt a számoknak, de azért hozzátette: jelezték azt is, hogy „mielőtt rosszabb lesz, azelőtt jobb lesz”.

A GKI az elmúlt napokban újabb, pesszimista hangvételű közlést adott ki. Eszerint az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, a mutató nagyjából a két évvel ezelőtti szintjére esett vissza. Az összegzés szerint az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. A borús előrejelzés figyelemfelkeltő. Az építőipar megrendelésállománya ugyanis 2018 és 2023 között elérte a 25 ezermilliárd forintot.

György László, az innovációs tárca államtitkára ennek kapcsán arról beszélt: az ágazatról közölt januári adatok ellentmondanak bizonyos félelmeknek, az év első hónapjában az építőipar közel 30 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A szakmai szövetség elnöke, Koji László pedig azt tette hozzá: az EU államaival összevetve a magyar építőipar kiemelkedően teljesített az utóbbi években, s a szövetség szerint az ágazat bővülése folytatódik, az idén is minimum 15 százalékos növekedés várható.

A pesszimista, de utóbb valóra nem váló gazdasági jóslatokról kikértük Boros Imre közgazdász véleményét. A szakember szerint sajátos átalakuláson ment át az utóbbi időben a magyar gazdasági elemzések szerepe. Kifejtette: a mai hazai politikai ellenzék szimpatizánsai nem annyira a politikusokra figyelnek, inkább a sajtó megnyilvánulásait követik, és a drámai jövőt vizionáló gazdasági elemzéseket tanulmányozzák.

– Egyes kutatóhelyek a jelek szerint kiszolgálják ezt az igényt, így helytállónak nevezhető az a felvetés, amely szerint némely elemzők kampányidőszakokban nem szakmai szempontok alapján fejtik ki tevékenységüket, hanem politizálnak – vélekedett. Hozzátette: a 2010-es kormányváltás óta számos esetben előfordult, hogy bizonyos gazdasági elemzők lesajnálóan beszéltek az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika lépésekről, azt jósolva, hogy a kedvező hatások után jön a visszaesés.

– A jelenség a külföldi intézmények, minősítőcégek közléseinél is megfigyelhető – jegyezte meg, rámutatva, miért váltottak ki az Orbán-kormány intézkedései heves nemzetközi reakciókat. – Az ok világos és egyszerű – mondta Boros Imre. – A magyar kormány maga mögött hagyott bizonyos elvárásokat, például, hogy Kelet-Közép-Európának ki kell szolgálnia a nyugati multinacio­nális vállalatok érdekeit. Gazdaságpolitikánk azt tartja szem előtt, hogy a Magyarországon élőknek menjen egyre jobban, ráadásul a határon túliaknak is kínál lehetőségeket – magyarázta.