Némileg lassult a magyarországi lakóingatlanok áremelkedésének üteme a tavalyi év végén. Mint az Eurostat friss adatsorára hivatkozó OTP Ingatlanpont közölte, 2015 és 2018 vége között több mint 35 százalékkal nőttek a magyarországi lakásárak, amivel a vizsgált 29 európai ország közül hazánk a harmadik helyen áll.
– Bár az éves árnövekedés hazánkban 2018 végén még csaknem kilenc százalék volt, amivel az európai országok listáján a hetedik helyen vagyunk, a negyedéves drágulás egy százalék alatt maradt 2018 utolsó három hónapjában. Így hosszú idő után hamarosan lekerülhetünk a képzeletbeli dobogóról – mondta Valkó Dávid, az ingatlanközvetítő hálózat vezető elemzője.
Noha még nem mutatható ki, hogy európai szinten jellemzően mérséklődne a drágulás üteme, sok jel utal rá, hogy egyre több helyen tetőznek a lakásárak. Valkó Dávid megjegyezte: nehéz előre jelezni, hogy a magyar lakásárszint mikor érheti el a csúcsot. A korábbi hazai és nemzetközi ciklusok alapján már közelíthetünk ehhez, noha több – az utóbbi hónapokban bejelentett – kormányzati intézkedés eredményeképp a kereslet élénkülésére lehet számítani. Ugyanakkor az elemző szerint a hamarosan jegyezhető, kedvező kamatozású állampapírok a befektetési célú vásárlók tömegét csábíthatják el a lakáspiacról.
Fotó: Éberling András
Azt, hogy az ingatlan, illetve az ingatlan értékének növekedése milyen szerepet játszik a háztartások vagyoni helyzetében, jól megmutatta a jegybank családok vagyoni helyzetét bemutató felmérése. Az Ingatlan.com elemzése szerint a magyar háztartások 84 százalékának volt ingatlantulajdona 2017-ben, ám a legkevésbé vagyonos két társadalmi tizedben csak 28 és 63 százalék a tulajdonosok aránya. – Az ingatlannal rendelkező családok vagyona a jelenlegi drágulás révén tovább nő, ám a tulajdonnal nem rendelkezők kimaradnak e bővülésből – mutatott rá az oldal szakértője.
