Elemzők: Legkorábban júniusban szigoríthat a monetáris tanács

Az infláció áprilisi emelkedése ellenére az MNB Monetáris Tanácsától nem várható, hogy a júniusi kamatdöntő ülés előtt a kondíciók szigorításáról határozzon – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki adatismertetését.

A KSH jelentése szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. A maginfláció a márciusival azonosan 3,8 százalék volt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy az infláció 0,2 százalékpontos áprilisi gyorsulását elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok drágulása mozgatta. A dohánytermékek az adóváltozások miatt, az üzemanyagok pedig az olaj dollárban és forintban számított emelkedése miatt lettek drágábbak. Ugyanakkor a szolgáltatások inflációja meglepetésre nem gyorsult.

Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek áremelkedési üteme viszont mérséklődött és képes volt némileg fékezni az inflációt. Az inflációs nyomás továbbra is magas a magyar gazdaságban, de a mutatók még az MNB inflációs céljának toleranciasávján belül mozognak, így aligha várható, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő ülése előtt bármit is változtatna a monetáris politikáján.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8 százalék maradt. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával.

Az üzemanyagárak magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban az infláció megint 3 százalék közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat. Éves átlagban így 3,4 százalékos inflációra számít a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben folytatódik az üzemanyagárak emelkedése, míg a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció gyorsulását. A maginfláció ugyanakkor tartósan meghaladhatja a 3 százalékot idén.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint is leginkább az üzemanyag árának emelkedése járult hozzá az árak gyorsabb ütemű áprilisi növekedéséhez, amely azonban némiképp elmaradt a várakozásoktól. Az előző hónaphoz képest a dohányáruk árnövekedése gyorsult, míg az élelmiszereké kismértékben lassult. Várakozásai szerint a pénzromlás mértéke a következő hónapokban a 4 százalék körüli szinten maradhat, meghatározó lesz azonban az olaj árának, valamint a dollár-forint árfolyamnak, és ezen keresztül az üzemanyagok árának alakulása. Az év második felében az infláció mérséklődhet, ehhez azonban szükség lesz a monetáris kondíciók kismértékű szigorítására, amelyre a júniusi monetáris tanács ülésen kerülhet sor.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy ítélte meg, hogy a márciusi-áprilisi adatok jelentették az idei évben a „headline” infláció lokális csúcsát. Május-júniustól mérsékelt lassulás mutatkozhat az éves indexekben, leginkább a bázishatásnak köszönhetően. Ugyanakkor a maginfláció emelkedése vélhetően folytatódik, hiszen a gazdaság mögöttes folyamatai – erős belső kereslet, tovább emelkedő bérek – ebbe az irányba mutatnak. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató, az elkövetkező hónapokban ismét emelkedhet. A maginflációs mutatók „megfordulására” a harmadik negyedév végétől számít, melyek így 3,5 százalék környékén stabilizálódhatnak, feltéve, hogy az importált infláció relatíve mérsékelt marad. Nyeste Orsolya az MNB monetáris politikájában a mostani adat hatására nem vár változást. A jegybank vélhetően az elkövetkező hónapokban is adatvezérelt üzemmódban fog működni az inflációs kilátásokat körülvevő bizonytalanságok miatt. A májusi kamatdöntő ülés vélhetően nem hoz semmi újdonságot, míg a júniusi ülésen a további lassú normalizáció irányába mutató lépésekről dönthet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megjegyezte: az áprilisi adat összhangban van a várakozásával, az infláció gyorsulása elsősorban az üzemanyagok áremelkedésével magyarázható.

Hozzátette, az inflációs trendeket jobban tükröző maginfláció hónapok óta tartó gyorsulása megállt. A jegybank által fokozottan figyelt úgynevezett indirekt adóktól szűrt maginfláció áprilisban 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra mérséklődött, de így is csaknem tízéves csúcs közelében van. Arra is felhívta a figyelmet a K&H szakértője, hogy a piaci szolgáltatások adószűrt inflációja emelkedő trendet mutat. Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy eleve fokozott a kereslet irántuk. Másrészt szerepe lehet ebben a folyamatban a béremelkedésnek is, hiszen a magasabb fizetések a szolgáltatóknál a költségoldalon is jelentkeznek és ezt a többletet érvényesíthetik az áraikban.

Németh Dávid prognózisa szerint a fő inflációs mutató a bázishatás miatt várhatóan lassulni fog a következő hónapokban. Az ősz folyamán új lendületet kaphat a drágulás, így az év végén – decemberben – akár új csúcsra, 4 százalék körüli, vagy azt minimálisan meghaladó szintre gyorsulhat az inflációs mutató. Az éves átlagos infláció pedig a mostani kilátások szerint 3,4 százalék körül lehet. Németh Dávid szerint azonban nagyban befolyásolja majd az infláció alakulását, hogy az olajjal mi történik majd a világpiacon, ezzel összefüggésben pedig hogyan alakul majd az üzemanyagok ára a magyar piacon.