Fotó: Reuter
Mint ismeretes, a Kárpát-kanyar térségének településeiben szinte mindennapossá váltak a medvelátogatások, így halaszthatatlanná vált valamilyen megoldás kidolgozása. Az erdélyi medvepopulációt 7000–7500 egyed közé teszik – a szám vitatott –, az állomány jelentős része a Kárpátokban él.
Nem kizárólag Székelyföldön, de a riasztó híradások többsége ebből a térségből érkezik. Az első jelentősebb intézkedés 2017 augusztusára datálható, egy akkori miniszteri rendelet az év végéig 140, az emberek életét, vagyonát veszélyeztető medve kilövésére adott engedélyt. Közvitát is hirdettek az ügyben, és miután egymás kezébe adták a miniszteri kabinet kilincsét a különböző lobbik képviselői, a kárvallottak változatlanul a gazdák maradtak.
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2018-ban 250 vadkárt jelentettek be, egy évvel korábban ennél is több, 350 bejelentés érkezett. A jelzett vadkárok megközelítőleg nyolcvan százaléka medvelátogatásra vezethető vissza.
A Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség több mint ezer, a kártérítést jóváhagyó végzést állított ki, amelyek összértéke meghaladja a hárommillió lejt (1 lej 68 forint), pénzt viszont csak nagy késéssel láttak a kárvallott gazdák.
A felügyelőséghez tartozó öt megye – Brassó, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben – közül a legtöbb vadkárt tavaly Maros megyében jelentették, ott 287 végzést állítottak ki, összesen 827 ezer lej értékű kárpótlásról. A régióbeli vadkárok 92 százalékát a medvék okozták. A szaktárca legutóbb 2011-ben fizetett naprakészen, azóta erősen akadozik a kártérítési folyamat, a termeléskiesést pedig egyáltalán nem térítik meg a hatóságok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!