Maros megyében volt a legtöbb medvetámadás

Ezentúl nem a gazdák, hanem a vadásztársaságok feladata lesz a vadkárok megelőzése Romániában. Feltéve, ha a képviselőház is megszavazza az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, amely hatékonyabb beavatkozást, gyorsabb kártérítést és hatósági felelősségvállalást ír elő.

A Kárpát-kanyar településein szinte mindennaposak lettek a nagy testű négylábúak látogatásai Fotó: Bogdan Cristel Forrás: Reuter

Évek óta jelentős késéssel folyósítja a vadállatok okozta károk miatti kártérítéseket a bukaresti környezetvédelmi minisztérium. Sőt, ha a gazdák nem kerítik be a földjüket, semmit sem kapnak egy-egy vaddisznó-invázió után. Olajozottabban működne a rendszer, állítják az erdészeti-vadászati felügyelőségek illetékesei, ha ők utalhatnák a kártérítést.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselete által benyújtott, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet többek között azt teszi lehetővé, hogy a megyei önkormányzatok szinte azonnal kifizethessék a gazdáknak a megtizedelődő állatállomány utáni kárt. A minisztériummal kötött szerződés értelmében a pénzt utólag kapnák meg az önkormányzatok.

– Az érintettek így sokkal hamarabb kézhez kapnák a kártérítést, a folyamat jóval kevesebb bürokráciát jelentene a gazdáknak. Ugyanígy járhatnak el a megyei önkormányzatok egy sürgősségi kilövési vagy vadáthelyezési engedély esetében is: a hatékonyság érdekében előfinanszírozhatják a járulékos költségeket – mondta Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

A javaslat értelmében az állam megtéríti a nagyvadak támadása miatt adódó esetleges kórházi költségeket is, a sebesült pedig azokra a napokra is fizetésre lenne jogosult, amelyeken a sérülés következtében képtelen volt dolgozni. A tervezet kárpótlást ír elő a halálesettel járó támadások esetére is: a családnak biztosítják az elhunyt személy havi fizetését, ha pedig nem dolgozott, akkor a minimálbér értékét mindaddig az időpontig, amikor az elhunyt elérte volna a nyugdíjkorhatárt.

Tánczos Barna szerint az utóbbi időben sűrűsödő esetek és bejelentések sürgős megoldásokat tesznek szükségessé, ennek ellenére hosszabb csatára is berendezkedett. Elképzelhetőnek tartja ugyanis, hogy a képviselőház, esetleg később az államfő megakadályozza a jogszabály-módosítás elfogadását. – Valószínűleg a nulláról kell kezdenünk a folyamatot ahhoz, hogy biztos legyen a siker, de készen állunk rá – jelentette ki a szakpolitikus.

A Kárpát-kanyar településein szinte mindennaposak lettek a nagy testű négylábúak látogatásai
Fotó: Reuter

Mint ismeretes, a Kárpát-kanyar térségének településeiben szinte mindennapossá váltak a medvelátogatások, így halaszthatatlanná vált valamilyen megoldás kidolgozása. Az erdélyi medvepopulációt 7000–7500 egyed közé teszik – a szám vitatott –, az állomány jelentős része a Kárpátokban él.

Nem kizárólag Székelyföldön, de a riasztó híradások többsége ebből a térségből érkezik. Az első jelentősebb intézkedés 2017 augusztusára datálható, egy akkori miniszteri rendelet az év végéig 140, az emberek életét, vagyonát veszélyeztető medve kilövésére adott engedélyt. Közvitát is hirdettek az ügyben, és miután egymás kezébe adták a miniszteri kabinet kilincsét a különböző lobbik képviselői, a kárvallottak változatlanul a gazdák maradtak.

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2018-ban 250 vadkárt jelentettek be, egy évvel korábban ennél is több, 350 bejelentés érkezett. A jelzett vadkárok megközelítőleg nyolcvan százaléka medvelátogatásra vezethető vissza.

A Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség több mint ezer, a kártérítést jóváhagyó végzést állított ki, amelyek összértéke meghaladja a hárommillió lejt (1 lej 68 forint), pénzt viszont csak nagy késéssel láttak a kárvallott gazdák.

A felügyelőséghez tartozó öt megye – Brassó, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben – közül a legtöbb vadkárt tavaly Maros megyében jelentették, ott 287 végzést állítottak ki, összesen 827 ezer lej értékű kárpótlásról. A régióbeli vadkárok 92 százalékát a medvék okozták. A szaktárca legutóbb 2011-ben fizetett naprakészen, azóta erősen akadozik a kártérítési folyamat, a termeléskiesést pedig egyáltalán nem térítik meg a hatóságok.