Élénk marad a magyar növekedés

Jó eséllyel megközelíthető a tavalyi rekorderedmény, mivel tovább emelkedtek az idei növekedési előrejelzések a gazdaság több ágazatának rendkívül jó teljesítménye nyomán. Jövőre már várhatóan lassulás lesz, ami mögött leginkább külső tényezőket kell keresni. Az Európai Unióban gyenge marad a növekedés, és további kockázatok is vannak.

MN_SABLON

Idén élénk, jövőre visszafogottabb, de továbbra is felzárkózást biztosító növekedési ütemmel számolnak a hazai elemzők a tegnap megjelent legújabb kitekintések szerint. Az év eleji lendület, a vártnál gyorsabb bérkiáramlás, a családvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 4,4-ről 4,7 százalékra emelték az idei és 3,6-ról 3,7 százalékra a jövő évi GDP-növekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői. Mint azt Suppan Gergely, a pénzintézet vezető elemzője újságíróknak elmondta, a jelenlegi, rendszerváltozás óta nem tapasztalt, öt százalék feletti növekedési ütem széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és a 48 százalékkal bővülő építőipar.

Suppan Gergely kiemelte: idén eddig ezermilliárd feletti értékben jelentettek be új beruházásokat, „ömlik” a működőtőke. Kiemelkedik az építőipar, aminek leginkább a kapacitás jelenti a korlátot, a kereslet töretlen. Szerinte 2300 milliárd forint felett van az építőipari szerződésállomány, aminek jelentős része piaci alapú megrendelés, így hibás az a visszatérő kritika, hogy csak az uniós források felhasználása húzza a gazdaságot. A tavalyelőtti év átlagában 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta tavaly 3,7 százalékra, idén pedig 3,3 százalék közelébe kerülhet, azaz a Takarékbank előrejelzése értelmében még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

– Idén 10,3 százalékkal nőhetnek a bérek a hatéves bérmegállapodás, a minimálbér és a garantált bérminimum nyolcszázalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt – áll a jelentésben. Így 2013-tól 2019 ­végéig már összesen mintegy 52 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek.

Hasonló várakozásokat fogalmaztak meg ugyancsak tegnap bemutatott jelentésükben a Raiffeisen Bank elemzői is. Török Zoltán vezető elemző szerint idén 4,2, majd jövőre 3,1 százalékos lehet a GDP bővülése. A Raiffeisen szerint a jövőben is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja, és folytatódhat a gazdasági felzárkózás.

A kitekintő alapján arra lehet számítani, hogy a külső környezet tovább romlik. Az eurózónában rendkívül visszafogott a növekedés, komoly terhet jelent Olaszország adóssághelyzete, és nem igazán látszik az sem, miként lehetne fellépni. Pálffy Gergely elemző szerint az Európai Központi Bank (EKB) még idén tovább csökkentheti az ­amúgy is negatív tartományban lévő alapkamatot, és jó eséllyel év végén vagy 2020 elején ismét napirendre kerül a korábbi eszközvásárlási program újraindítása. Azonban a korábbi program során felhalmozott állomány most is tetemes, így csak néhány száz millió eurónyi mozgástere lehet az EKB-nak.

Török Zoltán kérdésünkre azt mondta, jelenleg nem modellezik annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok védővám-hadakozását kiterjeszti Európára, noha ezt az eshetőséget sem lehet kizárni. Ebben az esetben természetesen kedvezőtlenül alakulnának az európai növekedési kilátások, és ennek Magyarország is ki lenne szolgáltatva.

Csökken a külső adósság

A Magyarország külső sérülékenységének és kockázati megítélésének szempontjából kedvező folyamatok 2019 első negyedévében is folytatódtak. A változatlanul jelentős mértékű külső finanszírozási képesség mellett a gazdaság külső adósságrátái újabb történelmileg alacsony szintre csökkentek – közölte a Magyar Nemzeti Bank.