Nem változtatott a feltételeken csütörtöki kamatdöntő ülésén az Európai Központi Bank (EKB), azonban több helyen is módosította iránymutatását, így jelentősen megnőtt a valószínűsége, hogy szeptemberben több eszközzel is megtámogatja az egyre romló gazdasági teljesítményt mutató eurózónát. – Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen változtatások lesznek. Szóba jöhet a kamatcsökkentés, a pénzpumpa beindítása, azaz az eszközvásárlási program felélesztése. Emellett az EKB átalakíthatja a jegybanki betéti kamatok rendszerét is – értékelte az EKB döntését Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Carsten Brzeski, az ING Németországgal foglalkozó közgazdásza szerint alaposan átalakulhatnak a feltételek szeptemberben, aminek része lehet a 20 bázispontos kamatvágás, ami –0,6 százalékra vinné az alapkamatot, továbbá havi több tíz milliárd euró értékben vehetnek pénzpiaci eszközöket, hasonlóan a korábbi gazdaságélénkítő programhoz. Mario Draghi, az EKB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón többször utalt rá, hogy romlóban vannak az eurózóna gazdasági kilátásai, ezt látszanak alátámasztani a héten közölt, csalódást keltő üzleti bizalmi adatok. Ilyen kilátásokkal Brzeski szerint nehezen védhető döntés lenne, ha szeptemberben sem lépne a kormányzótanács, amely Draghi szerint kifejezetten elégedetlen a változatlanul alacsony inflációs szinttel. Bár a romló kilátások miatt jelentős monetáris lazításra van szükség, még így is alacsonynak tartják a recesszió lehetőségét.
Fotó: Reuters
Mint az az Erste Befektetési Zrt. elemzéséből kiderül, az EKB változtatott a kamatpályára való iránymutatásán, most már 2020 közepéig a jelenlegi vagy annál alacsonyabb kamatot fog tartani. Az eszközvásárlás mellett szintén vizsgálják a kamatvágás lehetőségét.
Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint kétséges, hogy mennyire lehet hatékony a további lazítás. A tankönyvi gondolkodás alapján bár az alacsony kamatok a megtakarítások csökkenéshez és élénkebb fogyasztáshoz vezetnek, ám Krämer szerint ha túl sokáig marad az alacsony kamat, az nem tud tartósan nagyobb fogyasztáshoz vezetni. A vásárlók ugyanis nem fognak hónapról hónapra tartós cikkeket vásárolni.
Nincs kifogás
Az EKB igazgatótanácsának nincs semmilyen kifogása Christine Lagarde elnökjelöltsége ellen, így támogatta a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetőjének kinevezését az európai jegybank élére. A tegnapi állásfoglalást követően Christine Lagarde várhatóan október 31-ét követően léphet hivatalba, ekkor jár le Mario Draghi jelenlegi elnök mandátuma, aki nyolc évet töltött a bank élén. Mario Draghi azt mondta, Lagarde kitűnő vezetője lesz a jegybanknak.
