Varga Mihály: A versenyképesség nem külföldön kezdődik

Először otthon kell felépíteni magunkat, hogy versenyképesen tudjunk kilépni a külső exportpiacokra – mondta a pénzügyminiszter Tusnádfürdőn.

Varga Mihály beszámolt arról is, hogy Magyarországon 2016 óta működik a nemzeti versenyképességi tanács, amely a kormány elé kerülő javaslatokat hivatott előkészíteni.

Az első másfél évben a vállalati versenyképesség és az üzleti környezet javítására koncentráltak, illetve rendbe hozták az államháztartást, az államadósság mértéke csökken, 3,4 százalékos a munkanélküliség a korábbi 12 százalékkal szemben.

Ezek az előfeltételei voltak egy ütőképes versenyképességi program megkezdésének – mutatott rá a miniszter. Kitért arra az öt évre szóló kormányzati programra, amely az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy és oktatás területén, illetve a vállalati környezet további javítása érdekében rögzít célokat.

Varga Mihály a magyar kormány küldetésének tartotta a Kárpát-medencében, hogy a határon túli magyarokat minél inkább bekapcsolják a gazdasági vérkeringésbe. Kitért arra is, hogy a jelenleginél jobban ki lehetne használni a testvérvárosi kapcsolatokat is.

Bacsa György, a MOL csoport üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy tíz év alatt akár meg lehet fordítani statisztikákat, rangsorokat. Ha tudunk hosszú távon tervezni, meg lehet célozni a 40. hely helyett akár a 20.-kat is – fogalmazott.

Egyetértett azzal, hogy ne az olcsó munkaerőre alapuló bérgyártást preferálják, és szintén fontosnak tartotta a robotizációt, ezek a robotok egyre inkább kiváltják az olcsó munkaerőt.

Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos választmányának elnöke azt mondta: Erdély versenyképességének megalapozása helyben indult el, és Budapest támogatásával valósulhat meg. Hozzátette: a külhoni gazdaságfejlesztést célzó Mikó Imre-terv elkészülte is jelzi, milyen mélyről kellett elindulni a térség fejlesztésekor.

Kitért arra, hogy infrastruktúra, a vasút-közúti szállítás területén jelentős hiányosságok vannak. Problémaként említette a munkaerő-hiányt, ami Romániában súlyos válsághelyzetet idézett elő.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke rámutatott: a gazdasági teljesítmény és a növekedés jelenleg Székelyföldön a román átlag alatt van. A foglalkoztatottság is elmarad az országos átlagtól – jegyezte meg.

Húzóágazatok alig vannak jelen a térségben, a kutatás-fejlesztés területén szintén jelentős a lemaradás. A nagyvállalatok alulreprezentáltak, romlanak a demográfiai mutatók is – sorolta a problémákat. Pozitívumként említette a térség gazdasági szerkezetét, a gazdasági teljesítmény jelentős részét a kis- és középvállalkozások adják.

Kitért arra is, hogy a turizmus erőteljes fejlődést mutat, bár a magyar vendégek száma mostanában csökkenő tendenciát jelez, és a székelyek vállalkozókedve kiemelkedő.