A közelmúltban az Inforádió Szigma című műsorában Jordán Ferenc, a Tihanyi Limnológiai Intézet igazgatója arról beszélt, hogy hamarosan Magyarországon is elérhetők lesznek azok a legmodernebb, úgynevezett molekuláris módszerek, amelyekkel már akár egyetlen pohár vízből meg lehet állapítani, hogy milyen vízi élőlények voltak jelen egy adott helyen egy adott időszakban. A korábban csillagászati összegekbe kerülő, de a technológia fejlődésével egyre olcsóbb módszert Kaliforniában már rutinszerűen alkalmazzák például annak megállapítására, hogy egy adott óceánszakaszon járt-e emberre is veszélyes cápa a megelőző hetekben. A Balaton esetében a kutatásban tudnák hasznosítani a molekuláris módszereket, amelyekkel a különböző vízi fajok előfordulási gyakoriságát és genetikai állományát lehetne felmérni. Jordán Ferenc arra is kitért, hogy a Balatonnal kapcsolatos problémák jelentős átalakulásával a kutatás fókusza is megváltozott az utóbbi években, így a korábban hangsúlyos, már említett szervesanyag-bemosódás előidézte eutrofizáció vagy algásodás és a halpusztulás helyett mára a nádasok visszaszorulása és az új, invazív fajok megjelenése okoz fejtörést a tudósoknak. Ezekben a kérdésekben is jelentős előrelépést tesznek lehetővé a molekuláris, DNS-alapú kutatási módszerek.
Megújul a Sió-csatorna
Bruttó 19 milliárd forintba kerül a Sió-csatorna rekonstrukciója – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent határozatban. A felújítás többek között a Balaton vízszintjének tíz centiméterrel történő megemelése miatt vált szükségessé. A beruházás két ütemben valósulhat meg, a 2014–2020-as és a 2021–2027-es uniós programozási időszakhoz igazítva. A Sió-csatorna rekonstrukciójánál a tervezést és az építést a STRABAG Építőipari Zrt. és a Colas Alterra Zrt. végezheti. (B. G.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!