– Nem mindegy, hogy a felvásárlási ár hogyan alakul, a malomipar számára is ez határozza meg, hogy mennyiért tudják a lisztet feldolgozni és értékesíteni. A kenyerek és a pékáruk árát jelentős mértékben befolyásolja az alapanyagul szolgáló liszt értéke – mutatott rá a Magyar Pékszövetség szakmai titkára. Hozzátette azt is, hogy mivel a malmi búza ára egyelőre képlékeny, így azt sem lehet megmondani, hogy szükség lesz-e áremelésre a sütőiparban.
Megsült a nemzet kenyere
Szolnokon készült el idén a Kárpát-medence kenyere, a Magyarok kenyere program felajánlásaiból összesen egy tonna lisztet használtak fel erre a célra. Az idén nem egy hatalmas cipót, hanem öt, egyenként 70-100 kilogrammos kenyeret sütöttek. Ez az öt kenyér szimbolizálja Magyarországot és a programban résztvevő Kárpátalját, Felvidéket, Erdélyt és a Vajdaságot. A szervezők a megsütött cipókat szétosztották az ünneplők között, emellett „testvérkenyeret” küldtek Komáromba, Zentára, Beregszászra és Kolozsvárra is. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett program keretében eddig mintegy négyszáz tonna búza gyűlt össze Magyarországon, amelyet a gazdák rászoruló gyermekek részére adományoztak. A szervezők ebben az évben a 600 tonnát is jelentősen meghaladó adományra számítanak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!