Mezei pockoktól tartanak a gazdák

Nem csak a kirándulók örülhettek a hosszú nyárutónak, a mezei pockoknak is kedvezett a csapadékszegény időszak. A forró augusztus és a meleg ősz következtében alaposan elszaporodtak a rágcsálók, a szántók mellett pedig egyre több gyümölcsösben okoz gondot a jelenlétük. Kártevőből egyébként sincs hiány a földeken, a cserebogarak és a márványpoloskák is mind több gazdálkodónak okoznak fejfájást.

A száraz időjárás miatt könnyen befészkelhették magukat a rágcsálók Fotó: 123RF

Míg az elmúlt években sikerült csökkenteni a mezei pockok számát, az idén ismét újra elszaporodtak a rágcsálók az országban. Ennek a folyamatnak kedvezett az időjárás is, a forró, aszályos augusztus és a kellemes, hosszan elhúzódó nyárutó miatt a korábbinál jóval több pocok várja a telet a hazai gazdaságokban.

Ám míg korábban elsősorban a szántóföldeken okoztak fejtörést a pockok a termelőknek, manapság egyre több rágcsáló ver tanyát a gyümölcsösökben is. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elnöke lapunknak elmondta: a mezei pocok elszaporodásának egyik oka egyértelműen az időjárás, a nyár második felében nagyon kevés csapadék hullott, így a rágcsálók kényelmesen befészkelhették magukat a kiszáradt földbe.

A száraz időjárás miatt könnyen befészkelhették magukat a rágcsálók
Fotó: 123RF

A hatóság – az előző évek sikeres védekezési munkálatai után – több olyan szer engedélyét is visszavonta, amelyek segítségével a termelők könnyedén távol tudták tartani földjeik­től a rágcsálókat. Jelenleg csak akkor használhatók ezek a kémiai szerek, ha a gazda egyedi engedélyt kér.

Bár a pockok a nyári időszakban is ott vannak a gyümölcsösökben, nem jelentenek nagy veszélyt a növényekre, hiszen könnyen találnak maguknak táplálékot. Ám az őszi, téli időszakban csak a fák gyökereivel táplálkoznak. Ledó Ferenc szerint a legnagyobb veszélyben a fiatalabb gyümölcsöskertek és az úgynevezett intenzív ültetvények vannak.

Egy hagyományosabb, régi gyümölcsösben a fák kiterjedtebb gyökérzetűek, amiben a rágcsálók összességében nem tudnak akkora kárt tenni. Egy fiatalabb gyümölcsfa esetében a pockok a teljes gyökérzet akár tíz-húsz százalékát is elrágcsálhatják az őszi-téli időszakban, ami komolyabb kártétel.

A FruitVeb elnöke szerint nem csak a rágcsálók okoznak fejfájást a gazdálkodóknak. A csonthéjas gyümölcsösökben egyre nagyobb gondot jelent a cserebogarak elszaporodása, amelyek ellen szintén nincs hatásos kémiai védekezésre lehetőség.

– A pockok és a cserebogarak együttes jelenléte már jelentős gazdasági kárt okozhat az érintett ültetvényekben – mutatott rá a szakember.

Az elmúlt években már megszokottá vált, hogy a hűvösebb idő beköszöntével két kellemetlen rovar tömegével jelenik meg a házak falain: a harlekinkaticák és a márványpoloskák. Évről évre nagy bosszúságot okoznak a téli búvóhelyet kereső rovarok, s míg a katicák – a biológiai védekezés résztvevőiként – mezőgazdasági szempontból hasznosak, a márványpoloskákról ez korántsem mondható el.

Ledó Ferenc szerint gyakorlatilag nincs olyan zöldség- vagy gyümölcsfaj hazánkban, amelyek esetében ne panaszkodnának az igencsak túlszaporodott rovar jelenlétére a gazdák. Rontják a termés minőségét, ráadásul a poloskák miatt az alma tárolhatósága is lerövidül.

A legnagyobb gond az – tudtuk meg a Fruit­Veb elnökétől –, hogy ahol korábban már kialakult az integrált bio­lógiai növényvédelem, a termelők a poloskák jelenléte miatt kénytelenek ismét kémiai szerekhez nyúlni. – A zöldséghajtatásban szinte nem kellett a kártevők ellen kémiai­lag védekezni, hasznos szervezetekkel meg lehetett oldani ezt a feladatot – mutatott rá Ledó Ferenc.

Az invázió pedig egyre korábban kezdődik. Három-négy évvel ezelőtt szeptember végén, október elején jelentek meg tömegesen a kártevők a földeken, idén már augusztusban elárasztották az ültetvényeket.

A poloskák a borászoknak is egyre nagyobb gondot okoznak, hiszen ha a szüret során a fürtökön maradnak a bogarak, később a présbe kerülve a jellegzetes szagukkal elrontják a készülő bor ízét.