Varga Mihály: Folytatódhat a magyar gyógyszeripar fejlődése

A gyógyszeripar fejlesztése által az a magyar gazdaság egyik húzóágazata marad a következő években is – jelentette ki a pénzügyminiszter kedden, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) budapesti konferenciáján.

Az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa közölte, hogy a héten elkezdődött az egészségipari stratégia közigazgatási egyeztetése. Lengyel Györgyi ismertette, hogy a tervek szerint növelni kell az ágazatban a hozzáadott értéket, erősíteni kell az egészségipari kis- és közepes vállalatokat, ki kell jelölni a legfontosabb fejlesztési területeket, ösztönözni kell technológiaváltást. A magyar gyógyszeripar kutatási-fejlesztési hagyományai erősek, a gyártók rugalmasak és együttműködőek, de tőkehiányosak – tette hozzá.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese jelentős kihívásnak nevezte az új, ám a korábbiaknál sokkal drágább gyógyszerek támogatását. A betegek kisebb részét kell a támogatások túlnyomó hányadával segíteni, és több százan vannak, akik több százmillió forintos készítményekre szorulnak – közölte Bidló Judit. Véleménye szerint a finanszírozás akkor tartható fönn, ha csak a valóban hatékony innovációkra terjed ki.

Tarnai Judit, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese úgy látja, hogy a gyógyszeripar új technológiái egyre összetettebb készítményeket állítanak elő, a gyógyszerekhez pedig gyorsabban akarnak hozzájutni a fogyasztók. Ezzel párhuzamosan a hatósági szerepkör is szélesedik, nem szorítkozhat csupán ellenőrzésre és engedélyezésre, támogatnia kell a fejlesztéseket is – mondta.

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója szerint a magyar gyógyszeripar beágyazódott a globális gazdaságba, de továbbra is belföldön alkot stratégiát és hoz döntéseket, nyereségét Magyarországra forgatja vissza. Orbán Gábor indokolatlannak nevezte egyes külföldi készítmények térnyerését, hangsúlyozva, hogy a magyar gyártók bevételei jelentős mértékben járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. Hozzátette, hogy a gyógyszeripari újítások akkor értékesek igazán Magyarország számára, ha itthon hasznosulhatnak.

Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke együttműködést sürgetett a gyógyszeripari vállalatok, az orvostársadalom, az egyetemek, a gyógyszerellátók, a hatóságok és a döntéshozók között. A 18 magyar gyógyszergyár – mint fogalmazott – túlélte a szocializmust, a rendszerváltást, a privatizációt, a magyar gyógyszereket a világ csaknem száz országában ismerik el. A Magyarországon előállított készítmények a belföldi gyógyszerforgalomnak több mint a felét fedezik, az ágazat kutatási-fejlesztési kiadásai megközelítik a 70 milliárd forintot évente, hozzáadott értéke az autóiparét is meghaladva a legmagasabb – tette hozzá.