Hihetetlen mértékű drágulás söpört végig a sertéshúspiacon, a friss húsok mellett a készítmények ára is igencsak megugrott az elmúlt hónapokban. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézetének (NAIK AKI) statisztikája – amely tíz fővárosi bolt árait veszi alapul – azt mutatja, hogy a sertéskaraj kilója hozzávetőlegesen száz forinttal, a tarja 170 forinttal, a sertéscomb 250 forinttal drágult április óta. A készítményekért is jóval többet kérnek a kereskedők. Míg a sertéspárizsi kilója április elején 1560 forint körül alakult, november végére az ár 1850 forint fölé ugrott. Hasonló mértékű drágulás volt a szárazkolbász és a téliszalámi esetében is. Utóbbi kilónkénti átlagára csaknem 800 forintot emelkedett néhány hónap alatt. A drágulás hátterében egyértelműen az afrikai sertéspestis járvány okozta keresletnövekedés áll, a vágósertés ára ugyanis a betegség intenzív terjedése óta az egekbe szállt. A NAIK AKI adatai szerint egy év alatt csaknem 40 százalékkal nőtt a hazai nevelésű vágóállat élősúlyos ára.
Az alapanyagárak ilyen mértékű drágulása a feldolgozókat is érzékenyen érintette.
– A sertéságazat sosem tartozott a magas jövedelmet biztosító iparágak közé, ezért sem a termelőknek, sem a feldolgozóknak nincs akkora tartaléka, hogy egy ilyen arányú árváltozást le tudjanak nyelni – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára.

Fotó: Kurucz Árpád
A szakember jelezte: lassan második éve tetőzik a sertéspestist okozó vírus terjedése, aminek egyik legnagyobb vesztese Kína, ahol milliószámra ölték le az állatokat. A jelentős mennyiségű sertéshúst fogyasztó országban pótolni kellett a kieső mennyiséget. A kereslet ugyan nem Magyarország, hanem a nagyobb sertéstartó országok felé irányult, az európai uniós és a világpiaci helyzet a hazai árakra is hatott. A szomszédos Romániában több százezer sertést kellett a betegség miatt vágóhídra küldeni, a hiányzó alapanyagot pedig Magyarországról próbálják beszerezni az ottani üzemek. Mindezek miatt a hazai feldolgozók is rövid időn belül kiugróan magas alapanyagárral találták szembe magukat.