Újabb lehetőség sok száz adósnak

Hatszázötven korábbi devizahiteles család lakhatását oldhatja meg végérvényesen az a törvényjavaslat, amelyet tegnap fogadott el az Országgyűlés, az új rendelkezések az eszközkezelő programot egészítik ki – mondta el lapunknak Fónagy János. A módosítás ­nyomán azok az eszközkezelős ügyfelek is jelezhetik, hogy visszavásárolnák a bankok által korábban elvett otthonukat, akik bár megfeleltek a feltételeknek, a korábbi határidőig mégsem válaszoltak az erről szóló megkeresésre. Az államtitkár úgy fogalmazott: a családok, legyenek bármilyen helyzetben, számíthatnak a Fidesz–KDNP-kormányra.

Fotó: Teknős Miklós

Bár a korábbi devizakölcsönöket másfél-két évtizede, a Gyurcsány-korszakban vették fel az adósok, a konstrukció káros hatásainak csökkentése még most is feladatot ad a törvényhozásnak. Az Országgyűlés tegnap a korábban bajbajutott devizahiteleseknek szóló további kedvezményekről döntött – nyilatkozta lapunknak a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Fónagy János elöljáróban felidézte, hogy idén tavasszal a programban érintett 32 500 család mindegyike eldönthette: visszavásárolja-e az eszközkezelőtől azt az ingatlant, amelyet annak idején a bank elvett tőle. Az érintettek 98 százaléka, vagyis 31 900 család reagált a megadott határidőig, közülük 28 500 élt a lehetőséggel, s jelezte vételi szándékát. – A most megszavazott törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy azok, akik tavasszal nem jeleztek vissza határidőn belül, most megtehessék a szükséges nyilatkozatot – magyarázta Fónagy János.

A változtatás tehát újabb 650 család előtt nyitja meg az ingatlan megvásárlásának lehetőségét.

Az államtitkár a részletekről szólva kifejtette, hogy az érintettek december 15-ig levelet kapnak a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től, amelyre a kézhezvételt követő harminc naptári napon belül válaszolniuk kell. A döntés megkönnyítéséért a társaság telefonon is megkeresi majd az ügyfeleket. Fónagy János kitért a lehetséges következményekre is. Ha az érintett család elfogadja az ajánlatot és visszavásárolja a lakást, akkor a részletfizetést választók – a törvény erejénél fogva – 2020. március elsején az ingatlan tulajdonosává válnak, egyösszegű visszavásárlás esetén pedig szerződést kötnek.

– A törvénymódosítás további fontos kedvezményt tartalmaz – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A részletben fizetők ingatlanjára a tulajdonjog bejegyzéstől számított három éven belül nem indulhat végrehajtási eljárás semmilyen tartozás miatt. Fontos az is, hogy a részletekbeni visszavásárláskor lehetőség van előtörlesztésre, ekkor a futamidő csökken. – Amennyiben valaki a mostani megkeresésre sem rea­gál, úgy 2020. június elsejétől háromszorosára emelkedik – az eddig egyébként változatlan – bérleti díja – jegyezte meg Fónagy János.

Fotó: Teknős Miklós

Tavasszal egyébként 6400-an vállalták, hogy egy összegben kifizetik a visszavásárlandó ingatlan árát, az érintettek közel felével már szerződést is kötöttek. Akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy egyben leróják a vételárat, de ezt a megadott határidőig mégsem tudták teljesíteni, azok – a mostani törvénymódosításnak köszönhe­tően – részletfizetéses konstrukció keretében, 2020. április elsején válnak az ingatlanok tulajdonosaivá.

Az államtitkár felidézte, hogy a program indulásától, 2012. január elsejétől idén október végéig a Nemzeti Eszközkezelő 2300 településen több mint 37 ezer ingatlant vásárolt meg, ezzel pedig több mint 155 ezer család lakhatását garantálta. Az adósok ugyanis bérlőként az ingatlanban maradhattak. Az érintett hiteladósok átlagosan kilencmillió, összesen 337 mil­liárd forint jelzáloghitel-tartozásból fakadó banki követelés megfizetése alól mentesültek.

– A programba bekerülhetett minden olyan bajba jutott devizahiteles, aki akart és a jogszabályi feltételeknek megfelelt – mondta Fónagy János, majd arról beszélt: a magyar emberek számíthatnak a Fidesz–KDNP-kormányra, amely 2010 óta számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítéséért, akiket Gyurcsány és a baloldal kormányzása taszított lakhatási válságba, több mint egymillió magyar család otthona került veszélybe. Az államtitkár hozzátette: ennek az intézkedéssorozatnak az egyik eleme az eszközkezelő program, amelynek részeként most visszakapják lakásaikat az ügyfelek, hogy lehetőleg minden család saját otthonban élhessen.

A mai napig velünk élnek a devizahitelek

Kormányzati intézkedések

A kormányzat 2010 óta több intézkedést is hozott a devizahitelügyek miatt keletkező pénzügyi-társadalmi problémák kezeléséért. 2011 szeptembere és 2012 februárja között lehetővé vált például, hogy a jelzáloghitellel rendelkező adósok a kölcsönt kedvezményes árfolyamon fizessék vissza. A végtörlesztéssel 170 ezren éltek, a megoldás összesen 370 milliárd forint megtakarítást eredményezett. A 2011 szep­temberében bevezetett árfolyamgátnál szintén 170 ezer belépő volt, az érintettek mintegy 60 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek. Mindenképpen szót kell ejteni a 2015-ös elszámolásról is, amely tömeges adósságcsökkenést hozott: az év tavasza és nyara között a háztartások devizahiteleinek tőketartozása 1700 milliárd forintról kevesebb mint 50 milliárd forintra csökkent, és újabb jelentős mérséklés volt, amikor nem sokkal később az autó­hiteleknél is végbement a forintosítás. Az átváltás egyébként éppen időben történt, mivel a lépést követően nem sokkal – komoly meglepetést okozva – a svájci jegybank megszüntette a frank árfolyamának felső korlátozását, aminek hatására erőteljesen megugrott a frank­árfolyam. Az akkori becslések szerint a forintosítás nélkül százmilliárdos nagyságrenddel nőhetett volna a devizaadósok kötelezettsége. Egyebek mellett megemlíthető még a magáncsőd intézményének bevezetése és az eszközkezelő felállítása is – utóbbi szabályait tegnap terjesztette ki a törvényhozás.

Perek itthon és külföldön

A hazai bíróságoknak még az utóbbi időben is számottevő mennyiségű munkát adtak a hitelügyek, köztük a devizakölcsönök. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) adatai szerint tavaly összesen 9200 kölcsönper vette kezdetét a hazai igazságszolgáltatás különböző fóru­main. Az érték nem csekély, ugyanakkor mégis csökkenést mutat. Az OBH 2013 végén fogott hozzá az ügycsoport számainak elkülönítéséhez, így abból, hogy annak az évnek az utolsó két hónapjában hatszáz ilyen per indult meg, nemigen vonható le messzemenő következtetés. Abból már annál inkább, hogy a következő esztendőben, vagyis 2014 egészében ötezer körül mozgott a hitelesetek száma, 2015-ben már 11 ezer ilyen pert jegyeztek fel, egy évvel később pedig újabb 19 ezret. Az eddigi történések alapján úgy tűnik, hogy 2016 adta a csúcspontot, az akkori dömpingszerű pereskedés később már nem ismétlődött meg. Az állítás azzal együtt is igaz, hogy 2017-ben még nagyjából 15 ezer új ügy érkezett, ezután jött a tavalyi esztendő, amikor már a tízezret sem érte el a perszám. A kérdéskör súlyát, az adósok elégedetlenségének nagyságát ugyanakkor pontosan jelzi, hogy öt év leforgása alatt nagyjából hatvanezer per indult a kétesnek tartott kölcsönszerződések, köztük a devizamegállapodások miatt a különféle hazai bírói fórumok előtt. Ezek közül bizonyos esetek ráadásul utóbb az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága előtt kötöttek ki.

Végrehajtás, kilakoltatás

A téli kilakoltatási moratórium november közepétől április végéig tart – a végrehajtók tapasztalata szerint ezekre a dátumokra számos olyan személynek is figyelnie kell, aki korábban devizahitelt vett fel, de az utóbb elszabaduló törlesztőrészletekkel nem tudott megbirkózni. Az állítás olyannyira igaz, hogy – a visszajelzések szerint – legtöbbször még ma is a korábbi külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök állnak legalább részben a végrehajtott kilakoltatások hátterében. Az adatok egyébként azt mutatják, hogy folyamatosan csökken idehaza az ingatlankiürítések száma, a tavalyi tízszázalékos mérséklődés után idén is nagyjából ekkora esés lehet az esetszámban. Ezzel kevesebb mint háromezer lehet az egy esztendőben végrehajtott kilakoltatások száma. A mérséklődés fő magyarázata a végrehajtói köztestület szerint az, hogy – az általános anyagi helyzet javulása mellett – kezdenek kipörögni a korábbi devizahitelekre alapuló tartozások. Ezzel együtt is beszédes, hogy másfél évtized elteltével még mindig érezhetők a korábbi kölcsönök kedvezőtlen hatásai. A kilakoltatási statisztika kapcsán érdemes megjegyezni azt is, hogy az idei várható hazai esetszám uniós viszonylatban inkább átlag alattinak nevezhető. Spanyolországban a közelmúltban feljegyeztek pél­dául olyan esztendőt, amikor háromszázezer ingatlankiürítést rendeltek el, ahogy például Németországban is rendszeresek az ilyen eljárások, különösen a bérlakásoknál.

Belpolitikai csatározások

A devizahitelek ügye manapság is majdhogynem rendszeres beszédtémát ad a hazai belpolitika különféle szereplőinek. A kérdéskör előkerült az utóbbi időszak választási kampányaiban, de a napokban a parlamenti szócsatákban is érvként bukkant fel, ahogy – főként hazai és európai bírósági döntések után – időről időre sajtótájékoztatókat is tartanak a témában. A szocialisták például október végén újságíróknak nyilatkozva azt követelték: szülessen új törvény a devizahitelek ügyében. Szakács ­László, a párt elnökhelyettese akkor bírálta a Kúria mellett működő, bírákból álló, kifejezetten a devizaperek sajátosságait vizsgáló konzultációs testületet is, a grémium akkori állásfoglalásai ­miatt. Egy korábbi, tavaszi vitában a Fidesz – felháborítónak és kétszínűnek nevezve az ellenzék magatartását – sajtóközleményben úgy fogalmazott: azok kampányolnak a hitelkárosultakkal, akik kormányzásuk alatt mindig a bankok oldalára álltak és devizahitelbe taszították a magyar családokat. – Ha rajtuk múlott volna, akkor mára több százezer gyermekes magyar családot tettek volna ki az utcára – fogalmaztak akkor a nagyobbik kormánypártnál. Ehhez hozzátették, hogy az ellenzék semmilyen segítséget nem szavazott meg a devizahiteleseknek: nem szavazták meg a bankok elszámoltatását, a devizahitelek eltörlését, a forintosítást, a végtörlesztést, az árfolyamgátat, s egyáltalán nem érdekelte őket a bajba jutott családok sorsa.