Idén jól futott a szekér, de jövőre is szükség van a lendületre

A gazdaság fehéredése nyomán befolyó jelentős plusz adóbevételeknek és a kedvező makrogazdasági adatoknak köszönhetően idén jelentős átcsoportosításokkal több eredményes programot is finanszírozott a költségvetés. Miközben megtartották a büdzsé stabilitását, az államadósság szintjéből is sikerült lefaragni – hangsúlyozta lapunknak a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Banai Péter Benő úgy látja, további lehetőségek vannak még a gazdaságban, ám a felelősséget és a pénzügyi hitelességet a kedvező időszakokban is meg kell őrizni.

„Az államadósság folyamatos csökkentésére csak Magyarország volt képes” Fotó: Bach Máté

– A Konvergencia Programban szereplő 4 százalékos gazdasági növekedés helyett a Pénzügyminisztérium legutóbbi becslése már 4,8 százalékra módosult. Emellett egyre több mértékadó intézmény srófolja feljebb előrejelzésében a magyar növekedési várakozásokat. Hogyan értékelik ezt a József nádor téren?

– A közelmúltban tárgyalta az Országgyűlés a 2018-as zárszámadási törvényt. Akkor azt mondtam: soha rosszabb évet. A gazdaság 5,1 százalékkal bővült, a költségvetési hiány a tervezettnél kissé alacsonyabban 2,3 százalékos szinten teljesült, a GDP-arányos államadósság 70,2 százalékra mérséklődött, miközben a bérek átlagosan több mint 11 százalékkal növekedtek. Bízom abban, hogy az idei számok is hasonlóak alakulnak. A gazdasági növekedésünk közelebb lehet az 5 százalékhoz, mint a 4,5-hez, a költségvetési hiány a GDP 1,8 százaléka körül alakulhat, míg az adósságrátát 66-68 százalék körüli szintre várjuk. A bérek pedig ismét 10 százalék felett növekedhetnek. Vagyis a „soha rosszabb évet” kérésünk teljesülni látszik.

– Meglepő a gazdaság ilyen szintű lendülete vagy lehetett rá számítani?

– Az eddigi növekedési adatok némileg a saját várakozásainkat is meghaladják és jelentősen kedvezőbbek, mint az elemzők, nemzetközi szervezetek által prognosztizáltak. Ráadásul a növekedés széles alapokon nyugszik, nem egy-egy ágazat a kizárólagos felelős a gazdasági teljesítményért. A termelői oldalon az ipar, építőipar valamint a szolgáltatások hozzáadott értékének növekedése is kiemelhető. Ehhez hasonlóan a GDP összetevőinek másik oldalán, a megtermelt javak felhasználásában mind a fogyasztás, mind a beruházások viszonylatában jól alakulnak a mutatók. Ez utóbbiak közül külön kiemelném a beruházások robusztus növekedését, ami jelentős részben a versenyszféra szereplőinek köszönhető. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében kiugró mértékben 28,7 százalékkal emelkedtek a beruházások az idei harmadik negyedévben. A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései pedig 28,6 százalékkal gyarapodtak. Mindezek eredményeként a beruházási ráta már 28 százalék körül van – az általában „jó mérceként” említett 25 százalékos mértékhez képest. Ezek a számok az elkövetkezendő időszakokra nézve is bizakodásra adnak okot. A magas beruházási ráta ugyanis a bizalom jele. A vállalatok megvalósítás alatt lévő, illetve tervezett fejlesztései a következő évek gazdasági növekedésének támaszát jelenthetik.

– A beruházások vezérelte bővülés egybevág a kormányzati célkitűzéssel, miközben a fogyasztás-vezérelt növekedés jelei is markánsan érzékelhetők.

– Való igaz, hogy egy adott évben megtermelt jövedelem egy részéből beruházás, más részéből fogyasztás, harmadik részéből megtakarítás lesz. 2019 első három negyedévében 10,8 százalékkal emelkedtek a keresetek, ebből értelemszerűen jut többletfogyasztásra is. Ez mutatkozik meg az áruházak forgalombővülésében, vagy a belföldi turizmus fellendülésében is. Akik pedig félretesznek a jövedelmükből, azoknak kiszámítható választás lehet a fél éve indult új konstrukció, a Magyar Állampapír Plusz.

– A 2019-es költségvetésben hogyan csapódtak le eddig a kedvező makrogazdasági folyamatok?

– Az eredetileg tervezettnél nagyobb bővülés, valamint a lakosság jövedelmének emelkedése a megvalósult adócsökkentések mellett is többletbevételeket jelent a büdzsének Az idei költségvetésben tavalyhoz képest eleve számoltunk többletekkel, viszonyítani és ezáltal kézzelfogható következtetéseket levonni azonban a bevételek időarányos teljesülése alapján tudunk. Itt a legfontosabb adónemek tekintetében kedvező a helyzet.

– Ez a megállapítás mely tételekre vonatkozik, s mekkora összegekről van szó?

– Összességében a tervezetthez képest jelentős többletbevételek lesznek az idei költségvetésben. Az általános forgalmi adóból például már 96 százalékos teljesülést láthatunk november végéig és a december e téren jellemzően mindig erős hónap. Tehát az áfa esetén akár 200 milliárd forinttal több is befolyhat az államkasszába. Ez jelenti a legnagyobb tételt a büdzsében, ahol a fogyasztás növekedése és a gazdaság fehéredésének hatása leginkább lecsapódik. A fehéredést külön is kiemelem, mert ilyen jellegű lépéseket jövőre is célszerű tennünk. De akár említhetném a személyi jövedelemadót is, ahol az éves előirányzat 93 százaléka teljesült az első tizenegy hónapban, köszönhetően a foglalkoztatás folyamatos bővülésének, amely a keresetek kétszámjegyű növekedésével párosult.

- Általában minden adónemből több folyhat be idén a tervezettnél?

- Számos adónemnél igen, viszont néhány esetben nem. Utóbbira példa a társasági adó. A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében ugyanis úgy döntött a kormány, hogy a vállalkozásoknak a jövőben csak a tényadatok alapján kell majd adózniuk. Így az idei társasági adó befizetési kötelezettségüket – az önkéntes előzetes feltöltéstől eltekintve – csak jövő májusban kell teljesíteniük. Ennek hátterében egyrészt a kedvező gazdasági folyamatok és ezáltal a költségvetési bevételek alakulása, másrészt a versenyképesség növelésének indoka állt. Ehhez kapcsolódóik a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése is, amely szintén a vállalkozások számára teremt újabb mozgásteret a tervezett fejlesztéseik vagy béremeléseik megvalósításához. Ellenben a személyi jövedelemadónál úgy láthatunk reális esélyt az előirányzathoz képest túlteljesülésre, hogy az idén kiteljesedett a kétgyermekes családok adókedvezménye.

- A többletbevételek viszont lehetőséget teremtettek a kiadási oldalon. Milyen intézkedésekre, átcsoportosításokra biztosított mindez fedezetet?

- A már említett Gazdaságvédelmi Akciótervben foglalt intézkedések mellett, például ennek nyomán indulhatott el a Családvédelmi Akcióterv. E programot nagyobb érdeklődés övezi, mint amire korábban számítottunk. Számos eleme közül komoly népszerűségre tett szert a babaváró támogatás, amellyel november végéig már több mint 40 ezer gyermeket vállaló család vehetett igénybe megközelítőleg 400 milliárd forintot. Az év egészére pedig 450 milliárd forintos állománnyal számolunk. A nagycsaládok autótámogatási igénylése is 20 ezer felett jár. A 2,5 millió forintos autónkénti támogatás 50 milliárd forintos kormányzati segítséget jelent csak eddig. De júliustól indult a Magyar Falu Program is 150 milliárd forintos keretösszeggel. Ezen túl a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően novemberben a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők egyösszegű kiegészítést, valamint immár harmadik alkalommal minden korábbinál magasabb összegű, átlagosan 20 ezer forintos prémiumot kaphattak, amelyek összesen több mint 77 milliárd forintos tételt jelentettek. Összességében tehát nem csak többletbevételekről, hanem többletkiadásokról is beszélhetünk az idei évben. Ezért kalkulálunk továbbra is az eredeti költségvetésben szereplő 1,8 százalék körüli GDP-arányos hiánycéllal.

„Az államadósság folyamatos csökkentésére csak Magyarország volt képes”
Fotó: Bach Máté

- Beszéljünk egy kicsit a tartalékokról. Mennyi átcsoportosítható összeg volt, van idén a költségvetésben?

- Összességében 225 milliárd forintos tartalékot képzett 2019-re a kormány az egyes előre nem látható eseményekre, illetve az időközben meghozott intézkedések fedezetének biztosítására. Felhasználásuk mikéntjére külön jogszabályi előírások az irányadóak.

- És ebből mennyit használtak el eddig?

- Az eddigi növekedési és költségvetési adatok lehetővé tették a teljes keret felhasználását. E tartalékok, sőt a jóváhagyott költségvetés keretein belül mozgósítható további jelentős források együtt finanszírozták a korábban is említett programokat.

- Térjünk át az adósságfolyamatokra. Miként látja ennek alakulását?

- Az adósságráta csökkentése az Alaptörvényben előírt kötelezettségünk. Ezen kötelezettség 2011. évi törvényi előírása a 2010 előtti időszakból ered, amikor az adósságráta a 2001-es 52 százalékos szintről nőtt 80 százalék fölé. Ráadásul a többi gazdasági mutatónk is kedvezőtlen volt, ezért az adósságunk finanszírozási költsége, vagyis a fizetendő kamat is rendkívül magas, a GDP 4 százalékát meghaladó szintet ért el. Ezt a terhet nem lehet egyik napról a másikra elhagyni, de 2011 óta minden évben kisebb-nagyobb mértékben tudtuk csökkenteni az adósságrátát. Ez az Európai Unió tagállamai közül egyedülálló. Vannak olyan tagállamok, amelyek Magyarországnál összességében nagyobb mértékben csökkentették adósságukat, de a folyamatos adósság-csökkentésre csak mi voltunk képesek. Az adósság szerkezetében is pozitív változások következtek be: a deviza-adósság 50 százalék fölötti aránya 20 százalék körüli szintre csökkent, a forint-finanszírozáson belül pedig a lakosság részaránya radikálisan nőtt. Ezen együttes változásoknak is köszönhetően a finanszírozási költségek megfeleződtek, ma a GDP 2 százaléka körüli szinten alakulnak. E kedvező folyamatok idén – és reményeim szerint a következő években is – folytatódnak, így az adósságráta év végén 66-68 százalékos GDP-arányos szintet érhet el.

- A tervek szerint 2022 végére az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá kívánja mérsékelni a kormány. Ebben hosszabb távon milyen szerepet szánnak a lakosságnak?

- A kormány az államadósságon belül tovább kívánja növelni a lakosság kezében lévő állampapírok arányát, a célok szerint a mostani mintegy 7500 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra. Ebben komoly szerepe van a már említett Magyar Állampapír Plusznak, amelynek értékesítése kiválóan halad, át is lépte a 3000 milliárd forintos határt. Az értékesítéssel a lakosság kezében lévő államadósság aránya 25 százalékra emelkedik. A konstrukció kedvező a magyar embereknek, hiszen biztos, vonzó kamatozású államilag garantált megtakarítási formát jelent. Az állam számára pedig stabil finanszírozási forrás áll rendelkezésre, és az említett kedvező kamat a magyar családokhoz, nem külföldi szereplőkhöz kerül.

- El lehet mondani tehát, hogy a „szuperkötvény” kielégítően teljesíti a küldetését?

- Mindenképpen. A kimagasló értékesítési adaton túl látnunk kell, hogy a családok a többletjövedelmüket várhatóan itthon költik majd el, vagyis a részükre teljesített kamatkiadások egyszerre szolgálják jövedelmi helyzetük javítását és a magyar gazdaság támogatását.

- Azt kezdettől fogva lehet tudni, hogy a szuperkötvény közvetlen hatása plusz kiadás a költségvetésnek, átlagosan 4,9 százalék, szemben például a diszkont kincstárjegy 0,1 százalékával. Még ez is belefér a büdzsébe?

- Valóban magas kamatot fizet az állam a családoknak. Az adósságkezelés folyamatában ugyanakkor több szempontot mérlegelünk. Ha csak a közvetlen költségvetési kiadásokat néznénk, akkor kizárólag 3 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyekkel kellene finanszírozni a magyar államot. A rövid lejárat viszont kiszolgáltatottságot, állandó adósság-megújítási kényszert jelent. Ráadásul jóval nagyobb kereslet egy állampapír-szegmensben az ön által említett 0,1 százaléknál magasabb kamatot eredményezne, és azt nem a családoknak, hanem intézményeknek fizetnénk ki. A költségek mellett tehát a futamidőt, a deviza-összetételt, a finanszírozás fix, vagy változó jellegét és nem utolsó sorban a finanszírozó személyét is figyelembe vesszük. Ezek alapján határozzuk meg az álláspontunk szerint optimális finanszírozási szerkezetet. Úgy látom, hogy ezt a professzionális befektetők, nemzetközi intézmények is értékelik, ezért is csökken az elvárt hozam és javítják a hitelminősítők Magyarországra vonatkozó értékelésüket.

- A hatalmas méretű hazai lakossági készpénzállomány egyelőre stabilan tartja magát, jóllehet, némi átrendeződés már megkezdődött az elmúlt fél évben. Mikor indulhatnak meg látványosabban a változások?

- A kérdés és a probléma is aktuális, már ami a háztartásoknál felhalmozódott hazai készpénzállomány tetemes mennyiségét illeti. A készpénz tartásának jelentős költségei vannak, így például az előállításnak, a tárolásnak, a szállítás biztonságának, amelyek nemzetgazdasági kiadásokat jelentenek. Ráadásul a készpénz táptalajt jelent a feketegazdaság működésének, valamint az adócsalásnak is. Elektronikus fizetés esetén viszont mindez gyakorlatilag teljesen kiküszöbölhető. Nem mindig könnyű persze áthangolni az emberek, vállalkozások évtizedes szokásait, s motiválni őket arra, hogy álljanak át a digitális megoldásokra: a banki átutalások és a bankkártya használatára, a web-bankos ügyintézésre. Természetesen „fogadói oldalról” is lépéseket kell tenni: el kell érjük, hogy a vásárlóknak legyen lehetősége gyorsan és olcsón elektronikus módokon fizetni. Ha tovább fehéredik a gazdaság, akkor van nagyobb esélye az adócsökkentésnek, vagy például a béremelések folytatásának. Így jövőre is igyekszünk újabb és újabb gazdaságfehérítési intézkedésekre javaslatot tenni.

- Vagyis a gazdaság további fehérítése az egyik meghatározó jellemzője a jövő évi költségvetésnek is?

- A 2020-as költségvetés elsődlegesen a családokról és a gazdasági eredmények megvédéséről szól. Ehhez szükséges egyrészt szükséges a gazdasági növekedés fenntartása, a jelenlegi lassuló világgazdasági környezetben az uniós átlagot legalább két százalékponttal meghaladó mértékben. És igen, számolunk azzal, hogy a gazdaság fehérítésével jelentős többletbevételeket érünk el.

- Az elhangzottak szerint minden adott ahhoz, hogy 2018 után 2019-ben is jó évet zárjon az államkassza. A 2019. évi büdzsé alakulásával elégedetten és nyugodt szívvel dől majd hátra karácsonykor?

- Egyelőre legfeljebb bizakodva. Az idei év végleges hiány-számait ugyanis csak 2020 tavaszán ismerjük, a GDP-adat, vagy az önkormányzatok végleges költségvetési adata csak jövő év elején lesz ismert. Ezzel együtt a felelősség akkor is nagy, amikor jól alakulnak a számok. Idén olyan sajátos helyzet állt elő, hogy a német és a magyar ipar kibocsátása különvált egymástól, ezért is tudott a magyar gazdaság jelentősen bővülni. Hosszabb távon ugyanakkor az nem reális, hogy 4-5 százalék körüli növekedést érjünk el, miközben az Unió gazdasága nem, vagy alig bővül. Épp ezért beszélünk az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó magyar növekedési célról és nem egy konkrét számról.

- Mit tanultunk és mit menthetünk át a szűkebb esztendőkre a mostani időszakból?

- A mostani jó eredmények felelősséget is jelentenek. Adventi időben talán azt is mondhatom, hogy a mértékletesség keresztényi erény. A pénzügyi fegyelmet tehát akkor is meg kell őriznünk, ha nem 5 százalékkal bővülünk. Véleményem szerint ez szükséges a kivívott hitelességünk megtartásához. Az is igaz egyúttal, hogy a pénzügyi fegyelmet úgy is megőrizhetjük és a gazdaság bővülését úgy is támogathatjuk, ha egyszerre hajtunk végre adócsökkentést és fehérítjük a gazdaságot. A magas foglalkoztatásra és a termelékenység javításával együtt az ésszerű béremelések folytatására koncentráló gazdaságpolitika szintén válasz lehet a szűkebb esztendőkre, hiszen a stabil munkaerőpiac a költségvetésnek is támaszt ad. Vannak tehát értékalapú gazdaságpolitikai megoldások, melyeket a bő és a szűk esztendőkben is ildomos követnünk.

- Végezetül egy személyes vonatkozás. Bő két évtizeddel ezelőtt lépett be először a Pénzügyminisztérium kapuján, első kitüntetését Varga Mihálytól kapta, s azt követően két szocialista miniszter is hasonlóan ismerte el a szakmai munkáját. Mely időszakban érezte leginkább, hogy „Igen! Ezt megcsináltuk!”?

- Számos feladatot tudnék említeni, de állami vezetői tisztséget 2010-től látok el, így a felelősségem is nagyobb és új területekre terjed ki. Óriási megtiszteltetés és egyben kihívás volt a 2010 utáni konszolidációs munkákban való részvétel. Jó érzés volt lezárni azt a túlzott deficit-eljárást, amely már az uniós csatlakozásunk évében megindult Magyarország ellen. Ugyancsak meghatározó esemény volt a 2016-os hatéves bérmegállapodás, mellyel úgy értünk el gazdasági növekedési többletet, hogy az adók csökkentése és a bérek emelése mellett megőriztük a büdzsé stabilitását. E megállapodás hatásai véleményem szerint még jelentősebbek, mint azt előzetesen feltételeztük. Nem volt eseménytelen az elmúlt kilenc év, de 2019 sem. Bízom benne, hogy lesz erőnk és tudásunk az újabb feladatok megoldására, s akkor talán 2020-ra is igaz lehet az, hogy soha rosszabbat.