2019-ben a folyó fizetési mérleg 1,0 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat. A hiány mértéke 2020-ban is fennmaradhat, a GDP 0,8 százalékát teheti ki.
Az infláció idén és jövőre is kismértékben a jegybanki cél fölött, de az inflációs célsávon belül alakulhat: mindkét évben 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol a Századvég. A maginflációs mutató azonban a jegybanki célsáv teteje körül alakulhat, idén 3,8, jövőre pedig 4,2 százalékon, ami felveti a monetáris kondíciók szigorításának szükségességét. Ezzel szemben az amerikai Fed és az uniós EKB laza monetáris politikája továbbra is segíti a laza monetáris kondíciók fenntartását. Az infláció növekedésének irányába hat a bérek dinamikus emelkedése, az erőteljes belső kereslet és a forint gyengülése, míg a pénzromlást lassítja az eurózóna stagnálása és az ebből eredeztethető alacsony importált infláció.
A költségvetési hiány idén a GDP 1,6, míg jövőre 1,0 százaléka lehet. Ez – a GDP nominális értékének magas növekedése mellett – az államadósság-ráta további mérséklődését eredményezi: várhatóan a tavaly év végi 70,2 százalékról idén 66,2, jövőre pedig 62,4 százalékra. A pontos értéket azonban nagyban befolyásolja majd az uniós források beérkezése – közölték.
A Századvég elemzése a legfontosabb kockázatok között sorolja fel a német gazdaság gyengélkedésének elhúzódását, a Brexitet követő átmeneti időszak végén megkötött megállapodást, és a világgazdaság lassabb növekedését.
Amennyiben az olajárak emelkedésnek indulnak, az infláció könnyen kiléphet a jegybanki célsávból – jegyzi meg végezetül a gazdaságkutató elemzése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!