A MOX-üzemanyag a hagyományos, dúsított uránt tartalmazó nukleáris üzemanyag használat utáni felhasználásával készül. A kereskedelmi üzemben működő termikus reaktorokban a maghasadás nyomán keletkező plutónium-oxid a MOX-üzemanyag egyik összetevője. A másik komponense a csökkentett urántartalmú oxid, amelyet a szegényített urán-hexafluroid (UF6) átalakításával nyernek ki, ez az urándúsító létesítmények mellékterméke. A belojarszki atomerőmű reaktorába most 18 MOX üzemanyag-kazettát helyeztek be. A Roszatom vállalatai, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom és a TVEL üzemanyaggyártó vállalat további 180 üzemanyag-kazetta berakását tervezik még az idén. A Roszatom 2021 végéig a reaktorban még meglévő uránalapú üzemanyagot is teljes egészében csökkentett urán- és plutóniumtartalmú MOX-üzemanyagra cseréli le. Az orosz atomenergetika történetében ily módon először alkalmaznak majd gyorsneutronos reaktorban kizárólagosan MOX-üzemanyagot.
– A Roszatom stratégiája kétkomponensű atomenergetikai rendszert irányoz elő: a termikus neutronokkal működő, valamint a zárt üzemanyag-ciklust megcélzó, gyorsneutronos reaktorok majdani együttes működése egy sor fontos feladatot old meg – közölte Vitalij Hagyejev, a TVEL zárt nukleáris üzemanyag-ciklusú technológiák és ipari létesítmények fejlesztéséért felelős alelnöke.
– Egyrészt exponenciálisan növelhető az atomerőművek működéséhez számításba jövő üzemanyag mennyisége, másrészt lehetőség nyílik a kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítására, és így nem lesz szükség annak hosszú időn át való tárolására. Harmadrészt így bevonhatók majd a nukleáris üzemanyagciklusba a szegényített urán-hexafluoriod- és plutóniumkészletek – sorolta a technológia előnyeit az alelnök.
A MOX-üzemanyagkötegek sorozatgyártása 2018 végén kezdődött meg. A BN-800-as reaktort eredetileg úgynevezett hibrid zónával indították el, amely uránt és MOX-üzemanyagot is tartalmazott.
