Palkovics László kiemelte, hogy a 2050-es karbonsemlegesség figyelembe vétele mellett a kormány elkötelezett a létesítmény megtartása és fokozatos fejlesztése mellett. – Erre több szempontból is szükség van. Egyrészt az erőmű azonnali leállítása energiabiztonsági szempontból nem megoldás, például az északkelet-magyarországi régió számára kiemelt jelentősége van a működésének. Másrészt olyan infrastruktúráról van szó, amelynek karbonsemlegessé, gázerőművé, hulladékhasznosító művé alakítása gazdaságosabb és hasznosabb, mint a végleges bezárás. Harmadrészt az erőmű és az ahhoz szervesen kapcsolódó ipari park több mint tízezer munkavállalónak nyújt megélhetést – fogalmazott a miniszter.
A munkavállalókat érintő kérdések között szó esett arról, hogyan lehet elősegíteni az igazságos és méltányos átmenet megteremtését, különös tekintettel a foglalkoztatáspolitikai vonatkozásokra. A szakszervezetek kiemelték, hogy a mostani bizonytalan helyzet miatt jó eséllyel a környékbeli nagyobb vállalkozások átcsábítják magukhoz a szakképzett munkavállalókat – tudásuk azonban elengedhetetlen lenne az erőműben. Palkovics László kiemelte, hogy fontosnak tartja a munkavállalók helyzetének rendezését, a szakmakultúra és a tudás megőrzését, valamint az esetleges átképzést. – Komoly vesztese a fejlesztéseknek nem lesz – mondta a miniszter.
A szakszervezetek felvetették, hogy Magyarországnak részt kellene vennie az Európai Unió által létrehozott Szén Platform munkájában, amellyel lehetőség lenne olyan új, technológiai megoldások megismerésére, amelyek segíthetik a Mátrai Erőmű mielőbbi átalakítását. Ennek lehetőségét a várhatóan megvizsgálja a kormány.
Az egyeztetés alatt az ITM és a szakszervezetek képviselői megállapodtak egy bizottság felállításában, amelynek célja a Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatos legfontosabb kérdések tisztázása, a folyamat nyomon követése. A fórum első ülését várhatóan az erőmű tulajdonosváltását lezáró tranzakciót követően tartja meg.
