A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az infláció üteme mérséklődött a januári 4,7 százalékról. Az éves maginfláció 4,1 százalékra, 2012 vége óta nem látott magasságba emelkedett, miután szeptember óta 3,9-4,0 százalék között váltakozott.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a vártnál magasabb februári inflációs adatot és a magas maginflációt a feldolgozott élelmiszereknek, egyrészt a sertéspestishez és a madárinfluenzához köthető sertéshús és baromfihús drágulásával magyarázta, de hozzátette, hogy az év második felében ezek egyre kevésbé jelentenek majd felfelé mutató kockázatot.
A koronavírus miatti bizonytalanság több oldalról érintheti az inflációt. Egyrészt rövid távon az ipari, élelmiszeripari termékeknél árfelhajtó hatással lehet számolni az erős kereslet és a kínálati oldalon jelentkező átmeneti ellátási problémák miatt. Ugyanakkor a szolgáltatásoknál, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, például az utazás és szálláshely-szolgáltatás esetében a kereslet visszaesése árcsökkenést hoz.
Az elmúlt napokban látott olajáresés mindenképpen visszafogja a magyarországi inflációt. Ha a mostani árszint marad, az 0,8 százalékponttal csökkentheti az inflációt. Amennyiben tartósabban ennyibe kerül majd az olaj, mint most, akkor az éves átlagos infláció 3,2-3,3 százalékos lehet, ha a második félévben drágulni fog az olaj, akkor a magyarországi éves infláció 3,4 százalék körül lehet – mondta Németh Dávid.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció továbbra is az inflációs célsávon kívül van, az elemzői várakozásoknál némileg magasabb szinten. Az élelmiszerek ára továbbra is az átlagosnál jelentősen gyorsabban nő. A lassuló áremelkedést az üzemanyagok árának csökkenése hozta. Tekintettel arra, hogy a koronavírus és a szaúdi-orosz olajár-konfliktus miatt az üzemanyagoknál további árcsökkenés várható, ami segíthet az inflációnak visszatérni a célsávba. Az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek, így az MNB márciusi kamatdöntő ülésén a korábbi szigorítást kell szentesítenie, de ennél jelentősebb lépés a koronavírus miatt nem várható. Sőt, némi lazítás sem zárható ki annak érdekében, hogy bővítse a likviditást a piacon, ezáltal csökkentve a koronavírus okozta negatív kockázatokat.