Februárban a vártnál kisebb mértékben csökkent a januári hétéves csúcsot jelentő 4,7 százalékról az infláció – állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez kedden eljuttatott kommentárjában. A meglepetést a vártnál gyorsabban dráguló élelmiszerárak okozták, tette hozzá. Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv fölé, 4,1 százalékra emelkedett. Ez indokolttá tette az elmúlt hetekben a swapállomány csökkentését, ami megemelte a bankközi kamatokat, valamint megállította a forint gyengülését. A koronavírus globális terjedése miatt azonban érdemben visszaeshet a külső infláció, a meghatározó jegybankok vezetésével pedig jelentős globális monetáris lazítás kezdődhet, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.
A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és idei összeomlása miatt az infláció 3,5 százalék közelébe süllyedhet, majd az év végéig tartósan 3,5-4 százalék között ingadozhat, így a 3 százalékos inflációs célt a korábbi várakozásokkal ellentétben idén nem fogja megközelíteni. Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,4 százalék után.
A CIB Bank elemzői szerint a havi változást alapvetően magyarázó benzinár-zuhanás ellenére a várakozásoknál kisebb mértékben csökkenő infláció mellett a maginfláció is azt tükrözi, hogy érdemi inflációs nyomás van a gazdaságban. Az árak havi emelkedésében kiemelkedő szerepet játszott élelmiszerek 1,5 százalékos áremelkedése. Ugyanakkor a szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása is átlagon felülinek bizonyult és nem enyhült a megelőző hónaphoz képest. A forintárfolyam is fontos tényező lehetett, bár a szerepe februárban feltehetően nem erősödött tovább.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!