Teljes fizetés járna a rövidített munkaidőre

Az állam közvetlenül a dolgozónak nyújtana legfeljebb nettó 75 ezer forintot.

Korábbi fizetését teljes egészében megkaphatja az a munkavállaló, aki a kormány által meghirdetett rövidített munkaidőben dolgozik, és keresete nem magasabb a minimálbér kétszeresénél. A kiegészítés egy részét ráadásul nem a munkáltatótól, hanem közvetlenül az államtól, vagyis a Magyar Államkincstártól kapná a dolgozó, adómentesen – tudta meg a Magyar Nemzet.

– A minimálbér és a kötelező legkisebb kereset kétszeresének megfelelő összeg közötti fizetések után adna támogatást az állam rövidített munkaidő alkalmazásánál, tehát a bruttó 161 ezer és 322 ezer forint között keresőknek. Az állami támogatás mértéke legfeljebb 75 ezer forint – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szerdai ülését követően elmondta, az érintett dolgozók abban az esetben sem szembesülnének fizetéscsökkenéssel, ha a korábbi nyolc órás munkaidejük helyett – a járvány alatt átmenetileg – csak négy órában dolgoznának. Ebben az esetben a teljes keresetük fele egyébként is járna a megfelezett munkaidőnél. A további ötven százaléknak a hetven százalékát fizetné az állam, a fennmaradó harminc százalékot pedig a munkaadó.

Nem jár ugyanakkor a szerdán ismertetettek szerint állami kiegészítés azoknak, akiknek munkáltatója nem tud a járványhelyzet miatt foglalkoztatni. A szociális partnerek emellett kifogásolták, hogy rövidített munkaidő esetén egyéb tevékenységet, például képzést kell vállalniuk az alkalmazottaknak, amelyet a munkáltatónak kell biztosítania. Azok, akik karantén, vagy egyéb hatósági korlát miatt nem tudnak dolgozni, továbbra is táppénzre jogosultak. A Munkástanácsok elnöke hozzátette: a kormányoldal szerdán többször hangsúlyozta, a részletekről folyamatosan egyeztetnek, a végleges rendelet legkésőbb májustól lép életbe.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke megkeresésünkre felvetette: nem helyes, hogy a bértámogatásból – a jelenlegi változat szerint – kimaradnának azok, akiket a munkaadójuk azért nem foglalkoztat, mert a munkavégzés ellehetetlenült a járványhelyzet miatt. Emellett szerinte a koronavírus terjedésének lassításával kapcsolatos törekvéseknek ellentmond, hogy a rövidített munkaidő mellett fennmaradó munkaórákban is be kell járniuk a dolgozóknak a munkahelyükre akkor is, ha a foglalkoztató nem tud megfelelő elfoglaltságot nyújtani.