Változatlan maradt az alapkamat

A várakozásoknak megfelelő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi döntése az alapkamat tartásáról az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a döntés megfelel a piaci várakozásoknak.

Szerinte az alapkamat változatlansága azért sem meglepetés, mert a jegybank régóta nem azon keresztül szabályozza a monetáris feltételeket, hanem más eszközökkel. – Ezen a téren pedig egy hónappal ezelőtt, elsősorban a koronavírus-járvány negatív hatásait tompítandó új intézkedéseket léptetett életbe az MNB és igyekszik kontrollálni a hullámzó piaci folyamatokat – mondta.

Az előző kamatdöntő ülésen a jegybank az alapkamat módosítása nélkül hajtott végre kamatemelést azzal, hogy aktiválta az egyhetes betéti eszközt, amely a jövőben lefelé és felfelé is elmozdulhat. Így a jegybank 0,9 százalékos kamatot fizet a betétekre a korábbi -0,05 százalékkal szemben. Közben az egynapos hitel kamatát 1,85 százalékra emelte. Ezzel lényegében kiszélesítette a kamatfolyosót.

- A keddi jegybanki kommentárból kiderül, hogy a hónap elején kiszélesített kamatfolyosó felső határáig, azaz 1,85 százalékig emelkedhet az egyhetes betétek kamata. Ezzel az MNB utalt arra, hogy nyitott az esetleges szigorításra, ha a piaci környezet ezt indokolja – fogalmazott Németh Dávid.

A május 4-én kezdődő jegybanki eszközvásárlási programról azt mondta: az nagy vonalakban hasonlít az Európai Központi Bank hasonló programjához. Ezt jelzi, hogy egy-egy sorozatból maximum 33 százalékos mennyiséget vásárol az MNB.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: mivel az infláció a következő hónapokban bőven a 3 százalékos inflációs cél alá esik, nem lesz szükség monetáris szigorításra, amire a következő két-három évben sem számít a Takarékbank.

Ugyancsak ilyen hatással bír szerinte az, hogy az elmúlt hetekben szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat, a Fed 0 százalékra csökkentette a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be, az EKB 750 milliárd euró eszközvásárlási programot jelentett be, amit csütörtökön a várakozások szerint további 500 milliárd euróval bővít, emellett számos további jegybank is bejelentett már mennyiségi lazítást és kötvényvásárlási programot – ismertette.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy a jelzáloglevél- és az állampapírvásárlási program, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a másodlagos piacon, azaz nem közvetlenül az államtól történik.

Keretösszeget nem állapítottak meg, a vásárlások mértékét tehát rugalmasan lehet a piaci helyzethez igazítani. A jegybanki közlemény is hangsúlyozza a célok kettősségét: a pénzügyi piaci stabilitás megőrzését és a piaci likviditás biztosítását. Az előbbi inkább a szigorítás, míg utóbbi inkább a lazítás irányába hat – tette hozzá.

Jelen helyzetben a jegybanknak fontos figyelembe venni a gazdaság szempontjából a forint erősítését is, ehhez az eszközei rendelkezésre állnak – hangsúlyozta a szakember.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kiemelte, hogy a jegybank az állampapír-vásárlásnál a 3 éves, és annál hosszabb lejáratú állampapírokra fog koncentrálni, ezzel tudják ugyanis a hozamgörbét ellaposítani, ami a program deklarált célja.

Kiemelte azt is, hogy mérséklődött az inflációs nyomás. Az infláció némileg csökkent az utóbbi hónapokban, de továbbra is a jegybanki célként megjelölt 3 százalékos szint felett van, igaz a toleranciasávon belül. A folyamat mozgatórugója az üzemanyagárak jelentős csökkenése, ugyanakkor az élelmiszerárak továbbra is masszívan emelkednek, a jövedéki adó emelése miatt a szeszes italok és dohányáruk áremelkedése is 7-8 százalékos – tette hozzá.

Megjegyezte: a korábban bejelentett intézkedésekkel április elején sikerült megállítani a forint intenzív gyengülését, így a 370-es szintet a jövőben is érdemes lehet figyelni, mint potenciális érték, ahol a jegybank beavatkozhat a folyamatokba.