Miből jön össze a jövő évi költségvetés?

A jövő évi költségvetés fontosabb és érdekesebb kiadási elemeiről beszámolt Varga Mihály pénzügyminiszter a tervezett benyújtásakor, ugyanakkor érdemes megnézni, hogy összességében mekkora összeget jelent az állami újraelosztás, és mik a fő bevételi elemek.

Budapest, 2020. mjus 26. A 2021. vi kltsgvetsi trvnyjavaslat az Orszghzban a tervezet benyjtsnak napjn, 2020. mjus 26-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az országgyűlés számára benyújtott teljes államháztartás a központi költségvetés mellett több tételt tartalmaz: ezek az Egészségbiztosítási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, a helyi önkormányzatok költségvetése és az elkülönített állami pénzalapok. Mindezek teljes elsődleges bevétele a tervek szerint 24 776 milliárd forint lesz jövőre, a kiadási oldal pedig 25 533 milliárd forint. Ehhez adódnak még az állam kamatkiadásai és bevételei, ezekkel együtt 24 882 illetve 26 572 milliárd a két oldal. Gigantikus számokról van szó: összehasonlításképpen a jövő évi GDP várható mértéke közel 51 000 milliárd forint.

Ezen belül megnézünk néhány érdekes számot, különösen a bevételek összetételéről.

A központi költségvetés bevételi oldala nagyjából 14 500 milliárd forint lesz, nem kis összeg, ezt javarészt adókból kell az államnak összegyűjtenie. Évek óta elsődleges cél, hogy a bevételeken belül a fogyasztási típusú adók aránya minél nagyobb legyen a jövedelemadókhoz képest, ezt a tendenciát a jövő évi költségvetés is jól mutatja. A legnagyobb egyedi tétel az általános fogyasztói adóból érkezik: összesen 4092 milliárd forint jut belőle a működési költségvetésbe és 890 milliárd a felhalmozási költségvetésbe.

A teljes áfa-bevétel így majdnem 5000 milliárd forint. Fogyasztási típusú adó még a jövedéki adó, amelynek tervezett bevételi összege 1263 milliárd forint, az egyéb, fogyasztáshoz kapcsolódó adók összege 208 milliárd forint. A költségvetési tervezet ide sorolja még a pénzügyi tranzakciós illetéket, amelynek összege várhatóan 218 milliárd forint lesz, a biztosítási adót 106 milliárd forinttal, és még néhány kisebb tételt. Az adótípus teljes bevételi összege 6673 milliárd forint, messze a legnagyobb tétel a bevételek között.

Rengeteg érdekes számadat olvasható ki a 2021-es büdzséből

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A személyi jövedelemadó várható bevétele 2683 milliárd forint, illetékekből 219 milliárd jön össze, a lakosság befizetései együttesen a 3000 milliárd forintot közelítik. A gazdálkodó szervezetek összes befizetése 1784 milliárd lesz, ezen belül a társasági adó 538 milliárdot képvisel. Mindemellett még több bevételi tétel van, ezek közül kiemeljük az uniós bevételeket, ez nagyjából 1500 milliárdot jelet.

A Nyugdíjbiztosítási Alap teljes bevétele a tervek szerint 3915 milliárd lesz, ebből nagyjából 3450 milliárd jön a szociális hozzájárulási adóból (szocho) és egyéb járulékokból, közel 450 milliárd lesz a költségvetési támogatás.

Az Egészségbiztosítási Alap bevétele 2798 milliárd lesz, ebből a szocho és egyéb járulékok nagyjából 1900 milliárdot fedeznek, és az egyéb bevételek mellett a költségvetés támogatására is szükség lesz 710 milliárd forint értékben.

Átrendeződnek a kiadások, olcsóbb az államadósság kezelése

A számokból kiderül, hogy az államháztartás kiadásaiból, amelyek összértéke 21 951 milliárd forint, jövőre 19,2 százalék jut az állam működtetésére. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások terén nincs különösebb változás, a védelmi kiadások és a rendvédelmi kiadások aránya 3,2, illetve 4,3 százalékra emelkedik, 704 milliárd, illetve 953 milliárd forint lesz – ismertette a távirati iroda. A legnagyobb tétel, 12 619 milliárd forint a jóléti funkciókra jutó kiadás, aránya 56,4 százalékról 57,3 százalékra nő. Az oktatásé (2 228 milliárd) változatlanul 10,2 százalék, az egészségügyé (2 115 milliárd) 9,3-ról 9,6 százalékra, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásoké (6 538 milliárd) 28,3-ról 29,8 százalékra emelkedik. Nő a nyugellátások, a munkanélküli ellátások, a családi pótlékok és gyerekeknek jutó juttatások súlya a büdzsében. A lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások támogatására jutó 679 milliárd forint azt jelenti, hogy erre a területre az állami kiadások 3,4 százaléka helyett 3,1 százalékát használják fel. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek (1056 milliárd) részesedése viszont 5,2-ről 4,8 százalékra csökken, a sportra (309 milliárd) és az egyéb szolgáltatásokra jutó pénzek (107 milliárd) mérséklődése miatt.

A gazdasági funkciókra tervezett 3840 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 17,5 százalék marad. Ezen belül a legnagyobb tétel (1928 milliárd) a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9,2-ről 8,8 százalékra csökken. Környezetvédelemre továbbra is a kiadások 1,3 százaléka, 284 milliárd forint jut. Az államadósság kezelésére fordított pénz (1068 milliárd) abszolút értékben is csökken, aránya az idei 5,2 százalékról 4,9 százalékára olvad.