A Magyar Telekom aukción vásárolt saját részvényeket

Tőzsdei aukción vásárolt saját részvényeket a Telekom, és a cég el is költötte az erre szánt teljes összeget, miután közel négyszeres túlkínálat mutatkozott. Az árak nem tértek el lényegesen az előző napi tőzsdei szinttől.

A Magyar Telekom sem tudta elkerülni a járvány kedvezőtlen hatásait Fotó: Mirkó István

Néhány hónapja igencsak meglepte a befektetőket, amikor a Magyar Telekom bejelentette, hogy korábbi, részvényenkénti 27 forintos osztalékát húsz forintra csökkenti, és az így megmaradó pénzt inkább saját papírok vásárlására fordítja, így juttatva vissza pénzt a tulajdonosoknak. Érthető volt a befektetők csalódása, hiszen az osztalék kézzelfoghatóbb összeg, mint a cég sajátrészvény-vásárlásaiból adódó vélelmezhető árfolyam-emelkedés.

Ha egy cég nagy tételben vásárol részvényeiből, és a megvett mennyiség a közkézhányadhoz, azaz a tőzsdén szabadon megforduló részvényhányadhoz viszonyítva jelentős, valóban komoly áremelkedés következhet be. Miközben az is igaz: a cég érdeke az, hogy minél olcsóbban vásároljon.

A Telekom részéről az volt a második meglepetés, amikor azt is bejelentette, hogy nem folyamatos vásárlásokat tervez a piacon, hanem inkább az auk­ciós formát választja. A tettek napja végül tegnap jött el, és a társaság már szerda este bejelentette, hogy csütörtökön 10 órakor felfüggesztik a kereskedést.

Csütörtökön már 10 órától felfüggesztették a kereskedést a telekommunikációs cég papírjaival
Fotó: Mirkó István

Kiemelt jelentősége lett a nyitóárnak, mivel ez meghatározza az aukciós ár lehetséges maximumát. Ez utóbbi a nyitóárat legfeljebb öt százalékkal haladhatja meg. Ilyenkor előfordul, hogy egy-egy szereplő megpróbálja felfelé mozdítani a nyitóárat magasabb aukciós ár reményében, de ennek most nyoma sem volt: a 394,5 forintos ár alig haladta meg az előző napi záróértéket.

A szabad kereskedés egy órájában három forintot csökkent az ár, mérsékelt forgalom mellett, utána következett az aukciós ajánlattételi időszak, három órán keresztül. Ezt követte 13 és 15.30 között az ügyletkötési időszak, amikor a be­érkezett ajánlatokat a Telekom sorba rendezte, és meghatározta a legmagasabb árat, ameddig az ajánlatokat elfogadja. A teljes keretösszeg, amit az aukción elkölthetett, 5,2 milliárd forint volt.

Végül a Telekom a teljes összeget elköltötte, több mint 13,1 millió részvényt vásárolt 396,59 forintos átlagáron. A legmagasabb ár négyszáz forint volt: az ezen a szinten lévő ajánlatok között arányosan osztották el a keretet (az aukció szabályai szerint az elfogadott legmagasabb ár alatti ajánlatokat teljes összegben elfogadták).

Az átlagár így csak kismértékben haladta meg az előző napi záróárat, vagyis önmagában jelentős árfolyamnövelő hatása nem volt az aukciónak. A közel négyszeres túlkínálat pedig azt jelezheti, hogy a nagyobb részesedéssel rendelkező befektetők is az eladás mellett dönthettek, hiszen máskor, a kis forgalom miatt, ezt nehezebb megtenniük, legalábbis anélkül, hogy az árat nyomás alá helyeznék.