Összeöntötték a Magyarok kenyere programban felajánlott búzát

Összeöntötték az idén tízéves Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programjában a felajánlott búzát pénteken, a történelmi Magyarország közepén, Szarvason.

A program. keretében hazánkból és a környező országok magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni. Így nyerhető meg az elveszített XX. század után a XXI. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország magyar országnak – fogalmazott. A házelnök jelezte, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén. Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit lehet tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”. Harminc évvel a rendszerváltoztatás kezdete után a politikai megszabadulás gazdasági-társadalmi árát is lehet látni, továbbá azt, hogyan lehet mérsékelni a veszteségeket. Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.

Kövér László kifejtette, 2010-ben új korszak kezdődött az agráriumban is, amelynek már látszanak az eredményei. 2010 és 2020 között az agrárexport 89,4 százalékkal, az agrár-külkereskedelmi mérleg 68,4 százalékkal nőtt. Az agráriumban a nettó jövedelem megduplázódott. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta folyó áron 65,4 százalékkal emelkedett, 2019-ben közelítette a 2800 milliárd forintot – sorolta. A politikus Magyarországnak és a környező államoknak a szülőföld gazdaságmegtartó erejének növelését és egymással együttműködésre kész nemzeti kormányokat kívánt, amelyek meg tudják védeni Kelet-Közép-Európa értékeit az Európai Unióban. A múlt héten sikerült megvédeni Magyarország érdekeit Brüsszelben, de a küzdelem folytatódni fog – zárta beszédét.

Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amelyet idén időjárási szélsőségek és a koronavírus-járvány is nehezített. Elmondta, 300 ezer hektárt sújt aszály-, 75 ezer hektárt fagy- és 30 ezer hektárt belvízkár. „Mégis itt vagyunk” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek. A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar. Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014–2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is, a támogatások segítségével a külhoni magyarok előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben – mondta. A koronavírus megerősítette a magyar közösségeket, így már nemcsak a nemzeti összetartozás, hanem a magyar szolidaritás évéről is lehet beszélni – közölte.

Fotó: MTI

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke arról beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegyesítéshez, „jelezve, hogy egy kenyéren vagyunk”. Hozzátette, a gazdák nemcsak gabonát ajánlanak fel, hanem tudásukat és tapasztalatukat is átadják határon túli társaiknak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, tíz éve még csak tíz tonna búza gyűlt össze, tavaly közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy nyolcszáz tonna búzát adva össze a hazai és a határon túli gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak.

Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása 15 millió magyar összetartozását fejezi ki.

Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Szarvas a magyar agrárképzés és a gazdálkodás otthona; Babák Mihály (Fidesz–KDNP), Szarvas város polgármestere pedig felidézte, hogy az ünnepre a történelmi, Trianon előtti Magyarország mértani középpontjában kerül sor.

Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték – ökumenikus szertartás keretében megáldották. Ezt követően a búzát Magyarország egyetlen működő, lóvontatású szárazmalmában látványőrlés keretében megőrölték.

A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg.