„Az első ütemben nem akartuk az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltünk pénzt a célok mellé, így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére” – fogalmazott a miniszter, könnyebbségnek nevezve, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek.
Az energiastratégiáról szólva emlékeztetett arra, hogy a szén-dioxid-semlegesség elérésében az atomenergiának hatalmas szerepe van,
„a megújuló energiaforrások terén pedig nem a szél-, hanem a naperőművek mellett köteleztük el magunkat”,
mivel Magyarországon a napsütéses órák száma magas, a szélbiztonság viszont csekély. „A ránk váró feladatok megoldásához az elkövetkező tíz évben 600 és 1500 milliárd forint közötti összegre lesz szükség, de ebben az uniós támogatások is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá.
A 2021–2027-es uniós ciklus várható pénzügyi keretéről szólva kiemelte: reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon Magyarország rendelkezésére.
„Az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhetünk el ebben a hét évben, amekkorát eddig még nem”
– hangsúlyozta, megjegyezve: az is sokat segíthet, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, és a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke.
A miniszter rámutatott, hogy
a Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint a magyar gazdaság már high-tech pályára állt:
a magyar ipari termelés 70 százaléka high-tech, ugyanekkora az arány Németországban. Újabb mérföldkő a molekuláris biológia terén megvalósuló HCEMM projekt, emellett letették egy pilot-oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben, de elkezdték a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is. Az utóbbi keretében már eldőlt, hogy jelentősen megnövelik a magyar szuperszámítógépes kapacitást: 0,4 petaflopról előbb öt, majd húsz petaflopra. Továbbá egyre inkább előtérbe kerül a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdaság, valamint a hadiipari fejlesztések.
A Budapest—Belgrád vasútvonalról – amelyet kormánybiztosként felügyel – azt mondta,
az előkészületek az ütemterv szerint haladnak, 2025-re készülhet el a beruházás.
A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás – fogalmazott.
