Furcsa pár: olaj és fúziós energia

Nagy a társadalmi nyomás az olajvállalatokon abban a korban, amikor a karbonmentes gazdaságba való átmenet világszerte az egyik legfontosabb törekvés. Mára klasszikussá vált az olajpénzek zöld­energiás beruházásokba fektetése, ám ez valódi innovációt nem hordoz magában. Annál inkább a fúziós energia, amely az amerikai Chevronnak tetszett meg.

Kapóra jön a cégeknek a technológia fejlődése, mert könnyen beszállhatnak már meglévő projektekbe Fotó: Reuters

A hagyományos atomerőművekben a maghasadás (fisszió) nyomán felszabaduló energiát hasznosítják, ám kihívást jelent a folyamat közben keletkező radioaktív hulladék. A fúziós reaktorokban a hidrogén izotópjait egyesítik, ilyenkor szintén energia szabadul fel, de radioaktív hulladék nem. Ilyen, működő erőmű azonban még nem létezik, a Franciaországban épülő nemzetközi projekt, az ITER legkorábban öt év múlva indulhat el, de akkor is csak kísérleti jelleggel. A megoldás központi eleme egy elektromágnes, amelyben a hidrogén plazmaként lebeg, ám az elektromágneses tér fenntartása rengeteg energia felhasználásával jár. Ezt az elektromágnest iktatja ki a Zap Energy, vagyis kedvezőbb energiaegyenleggel kecsegtet. A 2017-ben alapított cég azt állítja, hogy az ő fejlesztésük juthat el a leghamarabb a kereskedelmi fázisba. Ha ez sikerül, az azt jelenti, hogy a Chevron most jó lóra tett, és valóban olyan befektetést hajtott végre, amilyennel Fatih Birol is elégedett lehet.