Noha a járványhelyzet után kezd visszatérni az élet a lakáspiacra, élénk átrendeződés tapasztalható annak szinte minden területén. A turizmus leállásával a rövid távú kiadás gyakorlatilag ellehetetlenült, de a hosszabb távra kiadott ingatlanok piaca is felborult. Az airbnb-ztetett lakások klasszikus bérlakásként megjelenése, a bérlői kör egy részének kiesése bővítette a kiadó otthonok kínálatát, ami a havi bérleti díjak csökkenéséhez vezetett. Eközben a pandémia miatt a külföldi vásárlók, illetve befektetők is eltűntek a piacról. Ráadásul 2019 második felétől a Magyar Állampapír Plusz bevezetése a lakáspiac mellett kedvező alternatívát kínált azoknak, akik forgatnák a pénzüket. Mindezeket számba véve az látszik, hogy az egy-két évvel korábbi helyzethez viszonyítva jóval kevesebb szereplőnek éri meg lakásba fektetni a pénzét.
Az egyik legnagyobb közvetítőcég, a Duna House (DH) adatai szerint éves összehasonlításban jelentősen, tíz százalékponttal, 29 százalékra csökkent júliusban a befektetői lakásvásárlások aránya Budapesten. Vagyis míg korábban tízből négy lakást, most tízből három lakást vesznek nem saját célra a vásárlók. Eközben a családtámogatások erejét is mutatja, hogy a legjelentősebb kör az első lakásukat vásárlóké lett: a fővárosban az adásvételek 30, vidéken 27 százalékában volt ez a motiváció.

Fotó: Havran Zoltán
A befektetői jelenlét hagyományosan a fővárosban a legmarkánsabb, de Budapesten eleve jóval kevesebb adásvételt hoznak tető alá, mint néhány évvel korábban. Bár azelőtt volt olyan év, amikor országos szinten minden harmadik lakás a fővárosban cserélt gazdát, 2019-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a főváros részesedése alig érte el a húsz százalékot az összes adásvételből. Eközben nőtt a kistelepülések forgalma, országszerte tízből hat adásvétel ezekben zajlik. A KSH elemzése szerint ebben érdemi szerepe van a falusi családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). Az érintett falvakban ugyanis a bevezetés utáni fél évben 19 ezer ingatlan cserélt gazdát (ez az összes adásvétel, nem csak azok, melyeknél szerepe volt a falusi csoknak), ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban.