Mintha eltűntek volna a befektetők a magyar lakáspiacról

Az elmúlt években jelentősen megdráguló Budapesten már jóval kevesebb lakás cserél gazdát, mint korábban, piaci elemzések szerint leginkább a befektetői ingatlanvásárlások aránya csappant meg. Nem véletlenül, hiszen a járvány miatt korábban jól jövedelmező airbnb-ztetés piacát veszítette, de más tényezők is elbizonytalanították a pénzüket lakásba tenni szándékozókat. A folyamat a saját célra vásárlóknak kedvezhet, akik már most kedvezőbb árakkal találkoznak, mint akár csak fél éve.

Fókuszban az otthonteremtés. A pénztárak már nem tudnak az állami kedvezménnyel hódítani Fotó: MTI/Kovács Tamás

A budapesti visszaesésben komoly szerepe van a már-már tűréshatárra emelkedő áraknak.

– Az öt éven át tartó nagyvárosi lakásárrobbanást követően irányváltás történt a használt lakásoknál. Ezt mutatja, hogy a múlt év elejéhez viszonyítva öt százalékkal nőtt a harmincmillió forintnál olcsóbb ingatlanok aránya a budapesti kínálatban. A folyamat részben azzal magyarázható, hogy a vásárlóerő megálljt parancsolt a drágulásnak – mondta erről Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Szerinte idén a koronavírus miatti óvatosság is az olcsóbb lakások piacát erősíti. Az elmúlt egy-két évben a vevők komolyabb összegű lakáshitel segítségével ellensúlyozták a drágulást, ma megfontoltabban állnak ehhez.

Az OTP Ingatlanpont a tavalyi értékesítéseket vizsgálva arra jutott, hogy a belső budapesti kerületekben erőteljesebb volt a forgalom visszaesése, mint a külső városrészekben. – Egyáltalán nem számítana meglepetésnek, ha 2020-ban a szűkebb belvárosban, és ezen belül is az V. kerületben mérnénk majd a legnagyobb mértékű forgalomcsökkenést – közölte Valkó Dávid, a közvetítőcég vezető elemzője. Szavait alátámasztja, hogy a DH szerint az V., a VI. és a VII. kerület alkotta belvárosban idén már jellemzően csaknem fél év kell egy meghirdetett lakás értékesítéséhez. Az érdeklődés is kevésbé élénk, jelenleg jóval kevesebben keresnek lakást ezekben a városrészekben.