Illúzió az abszolút tiszta technológia

A nyugati világ illúzióban él, amikor azt hiszi, hogy szélkerekekkel és elektromos autókkal meg lehet váltani a világot. A fosszilis energiaforrásokról átállva a megújulókra újfajta függőségbe sodorja magát a világ, ami ugyanúgy az alapanyagok bányászatára alapul, mint az olaj kitermelése – állítják az al-Dzsazíra filmjében megszólaló szakértők.

Egyes elemzők szerint lassan újra felértékelődhetnek a rézbányák is Fotó: Reuters

A zöldre festés legújabb éráját éljük, amikor azt hisszük, hogy ha majd mindenki elektromos autóval jár és átveszik az uralmat az áramtermelésben a napelemek és a szélkerekek, akkor a környezet- és klímavédelmi problémák megszűnnek. Mindez nem igaz. A fosszilis energiahordozók korszakából kifelé kanyarodva egy másik típusú környezeti válságba és a gazdasági erőviszonyok átalakulásába navigálja magát a világ – állítja az al-Dzsazíra televízió The dark side of clean energy (A tiszta energia sötét oldala) című dokumentumfilmjében.

Tökéletesen tiszta energia nem létezik. Bármit is gyárt az emberiség, az környezetszennyezéssel jár

– jelenti ki a kínai ritkaföldfém-ipari szövetség főtitkár-helyettese. Shen Zhanheng arról is szól, hogy a kínai bányavállalatok csak akkor tesznek úgy, mintha felelősen működnének, ha a hatóságok éppen figyelnek. Amint hátat fordítanak, folytatódik a környezetromboló tevékenység. Ez pedig megkérdőjelezi a tiszta energiaforrásokra való átállás eredményességét környezetvédelmi szempontból. Nem lehet persze figyelmen kívül hagyni azt, hogy egy arab olajország tévécsatornája készítette a filmet, ám az abban elhangzó állításokat szakértők, állami alkalmazottak jelentik ki.

Exportáljuk a szennyezést

Attól, hogy a nyugati világ városainak levegője kitisztul az elektromos hajtású járműveknek köszönhetően, a környezetszennyezés problémája nem oldódik meg, csupán áthelyeződik. Kiválóan szemlélteti az autóipar változása azt, hogy az energetikai átmenet elsősorban (politikailag kikényszerített) gazdasági átmenet. A gyártók ma már elsősorban zéró kibocsátású járműveket kínálnak, mégpedig azért – indokolt a BMW észak-amerikai kommunikációs menedzsere a genfi autószalon kiállításán –, mert meg kell felelniük a kibocsátási előírásoknak, és nem szeretnék kifizetni a büntetést, amit a párizsi klímaegyezmény alapján róhat ki a gyártókra az Európai Bizottság.

Embertelen körülmények a bányákban. Mindent a nyugati világ kényelméért
Fotó: MTI

Véges készletek

Sikkes ma elektromos autót vásárolni, a fogyasztók pedig úgy érzik, hogy ez a módja annak, hogy részt vállaljanak a klímavédelemben. De mibe is kerül a környezetnek az új trend? Egy autó súlyának például a felét teszi ki az akkumulátor, ami nagyrészt kobaltból, grafitból és lítiumból épül. Ezek ugyan nem ritkaföldfémek, de bányászatuk jelentős környezeti károkkal jár.

A tengeri szélkerekek turbináihoz pedig akár egy tonna ritkaföldfém is szükséges lehet, továbbá átlagosan húsz tonna alumínium és legalább ötszáz tonna acél is kell egyetlen toronyhoz.

Azzal is számolnak a szakemberek, hogy csak a következő három évtizedben annyi rézre lesz szükség az energetikában, mint az emberiség történetében eddig összesen. Jelenleg a zöldenergia a globális áramtermelés hét százalékát nyújtja, de a trendek alapján 2050-re ötven százalékra nőne az arány, vagyis a ritkaföldfémek és más alapanyagok iránti igény robbanásszerű növekedésére lehet számítani. Kérdés, hogy egyáltalán lesz-e elegendő alapanyag. Várhatóan felpörgetik a kitermelést a Kongói Demokratikus Köztársaság kobaltbányáiban, vagy éppen az indonéz cirkónium-lelőhelyeken – említi a legnagyobb tartalékokat a film.

Újkori gyarmatosítás

Kiugrási lehetőségként tekinthetne Bolívia arra a lelőhelyre, amely a világ összes lítiumtartalékának a felét rejti. Ám mivel az ország egymaga nem volt képes megszervezni a kitermelést, külföldi segítséget hívott. Több pályázó közül végül a kínai szakértelem és tőke nyert tíz évvel ezelőtt. Nem kérdés, hogy a távol-keleti vállalat a saját hasznára fordítja a helyzetet. Kína ugyanis megunta, hogy a nyugati világ alapanyag-beszállítónak használja, ezért arra törekszik, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket exportáljon. Vagyis a fémeket nem nyersen, hanem az ott gyártott járművekkel együtt értékesítené.

Rézbánya Chilében
Fotó: Reuters

A magyar olvasók többségének valószínűleg nem sokat mond a BYD vállalat neve, pedig ez gyártotta tavaly a legtöbb elektromos meghajtású járművet a világon, összesen 250 ezret, 18,5 milliárd dollár értékben. A cég határozott céljai között van a nyugati piacok meghódítása, Magyarországon és Franciaországban is van már üzeme.

A nyersanyagok terén már ma is ármeghatározó pozícióban van Kína, a világ grafittartalékának például hetven százaléka ott található. Némely ritkaföldfém iránti igény évente 25 százalékkal bővül. A kitermelés körülményei és környezeti hatásai ugyanakkor sokkolóak:

egész tavak alakulnak ki nehézfémekkel terhelt, savas szennyvízből, amit az üzemek kezeletlenül engednek a szabadba. Ez veszélyezteti az ivóvízbázist, illetve a radioaktív tórium például a porszemcséken megtelepedve a légkörbe jut.

Elhagyatott szélkerekek

Németországban egyre gyakoribb a szántóföldek mellett heverő, leszerelt szélkeréklapátok látványa. A lassan két évtizede felállított berendezések elérték életciklusuk végét, és semmi jel nem utal az újrahasznosításukra. A reciklikálás lehetősége egyelőre kizárt e téren, ahogyan egyes ritkaföldfémek esetében is. Mivel fogalmuk sincs, hogyan lehetne kinyerni a leselejtezett termékekből az alapanyagokat, marad azok mind növekvő mértékű bányászata.