A legérzékenyebb pontra sújt a legnagyobbat az adóhivatal

A koronavírus okozta válságot nyögi tavasz óta a világ gazdasága, a jelenség alól – nyilvánvaló módon – a magyar gazdaság sem vonhatta ki magát. De vajon a magyar adócsalóknak is beköszöntött-e a hét szűk esztendő márciusban? – tettük fel a kérdést a NAV bűnügyi főigazgatójának. – Ha a legális gazdaság megakad, akkor az illegális szférában is hasonló folyamatok mennek végbe. Gondoljunk csak bele: ha nem kell számla, a számlagyárak sem működnek, nem lesz ugyanis kereslet a jogsértő szolgáltatásra – kezdte válaszát Vankó László pénzügyőr vezérőrnagy, majd egy példát is említett.

A külföldi használt gépjárművek behozatalának egy része nem ellenőrizhető, a használtautó-kereskedelemnél emiatt rendre felmerülhet az adófizetés elkerülése.

A határok tavaszi lezárásával lényegében megszűnt a behozatal, ezzel megszűnt a törvénysértő üzletelés lehetősége is. – A határok megnyitásával persze újrakezdhették működésüket az érintett szereplők – mondta a főigazgató, aki ezután a hatóság szerepére, feladatára tért át. – A feketegazdaság résztvevői adott esetben olyan nagy tételeket mozgatnak, amelyek már az adott ágazat, kereskedelmi szegmens működését is befolyásolhatják. Volt például olyan helyzet, amikor a szója piacán a gazdát cserélő áruk negyven százaléka feketén forgott. A NAV-nak tehát az a feladata, hogy azonosítsa és kiiktassa a feketegazdaság szereplőit, a nagy adócsaló bandákat – magyarázta a vezérőrnagy, majd hozzátette:

az adócsalások elleni hatásos fellépésre manapság nagyobb szükség van, mint korábban bármikor volt.

A legális gazdaság újraindításához ugyanis az államnak egyrészt pénzre van szüksége, másrészt arra, hogy a jogszabályokat rendre megszegő szereplők ne érvényesülhessenek a magyar piacon.

Gabona – az egyik legalkalmasabb termék az adócsaláshoz.
Fotó: Reuters

A piackutatás a kulcs

Egy ponton megegyezik az adócsalók és a nyomozó hatóság gyakorlata: ez pedig a rendszeres piackutatás. Az adócsalók azért tekintik át a kereskedelmi folyamatokat, hogy felmérjék, adott időszakban mely árucikkekkel lehet a legnagyobb hasznot hozó visszaéléseket végrehajtani. A hatóság pedig azt elemzi, hogy a kereskedelemben hol bukkannak fel nagyobb arányban adózás nélküli termékek, szolgáltatások. – A nagy csalásra készülőket mielőbb ki kell iktatni, ám nem elégedhetünk meg csupán azzal, hogy az érintetteket bíróság elé állítjuk – mondta a főigazgató, majd így folytatta: el kell vonni mindazon értékeket, amiket a banda tagjai a bűncselekményeik elkövetésével szereztek meg. – Ez – mutatott rá Vankó László – kulcskérdés, ugyanis a jogsértő módon megszerzett vagyon generálja később az újabb adócsalásokat. A bűnszervezetet a pénz működteti, a szereplőket rendszerint kizárólag a vagyonszerzés lehetősége köti össze, vagyis a bandát csak az anyagiak tartják egyben.

Úgy is mondhatnám, a pénz az istenük, így ha ezt elvesszük tőlük, lényegében mindentől megfosztottuk őket

– fogalmazott a vezérőrnagy. Egy hétköznapi mozzanatot felidézve a főigazgató megemlítette: a gyanúsítottak általában nehezen viselik, amikor a rajtaütéskor a hatóság lefoglalja az autókat, a vagyontárgyakat, a készpénzt. – A legmegsemmisítőbb mozzanatok egyike a tapasztalatok szerint mégis az, amikor a nyomozók a bűnöző kezéről lecsatolják az elcsalt pénzből vett márkás órát, majd bilincset kattintanak a helyére – mondta Vankó László.

Negyven százalék

A főigazgató részletesen beszélt a pénz szerepéről. Elsőként arról ejtett szót, hogy az adócsalás nem könnyű foglalatosság – és nem is olcsó. Függően a módszertől, szükség lehet különféle árura, teher­autókra, technikai eszközökre, raktárakra, alkalmazottakra, könyvelőre és bandatagokra.

Korábbi tapasztalatok szerint akár a megszerezhető pénz negyven százalékát is felemészthetik a költségek, és Vankó László szerint a becslés ma is helytálló lehet.

– Ebből is látszik – folytatta –, hogy mennyire fontos a vagyon elvonása. Ha nincs pénz, nem tud a csoport például árut beszerezni, nem tudja azt mozgatni, egyáltalán: nem finanszírozható a szervezet. Az embereket, a szereplőket lehet pótolni, a pénzt viszont sohasem.

De hogy áll a NAV az értékek elvonásával, másképpen mondva a vagyonbiztosítással? – tettük fel a kérdést. – Idén eddig – az ügyforgalmi adatok szerint – az adócsalással gyanúsított bűnszervezetektől az elcsalt érték 140 százalékát szereztük meg – mondta a főigazgató, majd kitért arra, hogyan haladhatta meg a lefoglalt, zár alá vett összeg az okozott kárét. A NAV – a törvény rendelkezései szerint – minden olyan vagyonrészt elvonhat, amelyet az érintettek a bűnszervezet létezése alatt szereztek meg. Ez pedig adott esetben nagyobb lehet, mint a közkasszának okozott hiány.

Mindent vihet a NAV

– Az attól függ – válaszolta a vezérőrnagy arra a kérdésünkre, hogy milyen vagyontárgyak kerülhetnek a NAV-hoz, s azokat miként teszi pénzzé a szervezet. Ha egy cégnél merül fel adócsalás gyanúja, a hatóság több módszer közül választhat. Dönthet úgy, hogy lefoglalja az árukészletet, a gyártóegységeket, az autókat, az ingatlanokat, de még a követeléseket is. – Utóbbi esetben annyi történik, hogy a vállalkozás adósa a NAV-nak fizeti meg a tartozást – mondta Vankó László, majd tett egy fontos megjegyzést. Az adóhivatal igyekszik elkerülni, hogy fellépése nyomán tönkremenjenek a működő cégek. Így, ha a legális működésnek nincs akadálya, a hatóság nem viszi el a gépeket, a kocsikat, más eszközöket, de – a zár alá vétellel – megtiltja azok értékesítését. Ugyanez a helyzet az ingatlanokkal is, sőt a céges részesedésekkel is. – Tegyük fel, hogy a Ki Mit Lop Kft.-nek 35 százalékos tulajdonrésze, üzletrésze van a Csaljunk Együtt! Kft.-ben. A NAV fellépése után a 35 százalékos rész tulajdonjogi helyzete nem változhat meg, a többi sorsát viszont nem korlátozza semmi – mondott egy érzékletes példát a főigazgató.

Drog a tartályban

Probléma akkor merül fel, amikor a cég irányítóit nem a legjobb szándék vezérli, s megpróbálják kiüríteni a vállalkozást. Erre a helyzetre ma nincs megfelelő magyar megoldás, nyugati viszont van. A vezérőrnagy ismét egy példát hozott fel. Évekkel ezelőtt Spanyolországban lekapcsoltak egy nagy tételben üzletelő drogbandát. A bűnszervezet Dél-Amerikából hozta be a kábítószert, mégpedig úgy, hogy megvettek egy szőlőültetvényt, és az ottani borászat volt hivatva arra, hogy elfedje a hatóságok elől az illegális üzletet.

– A hatalmas acéltartályokban nem bor volt, hanem készpénz és kábítószer – elevenítette fel Vankó László, a lényeg azonban nem ez.

A banda leleplezése után az állam vagyonfelügyelőt rendelt ki a borászat élére, a szakember pedig pár év alatt felfuttatta a céget, amely egy idő után profitot termelt. – Magyarországon is be lehetne vezetni a módszert. Az érintett cégek felügyeletét, működtetését például a felszámolók is elláthatnák. Vagyis nem maradna a törvénysértésen ért vezetőknél a vállalkozás, hanem a köz érdekében egy független szakember dönthetne a legfontosabb kérdésekben – magyarázta a főigazgató.

Mercedes? Ugyan már!

A luxusmárkák is feltűnnek az eljárásokban.

Egészen más a helyzet, ha magánszemélyek az adócsalás elkövetői. Ilyenkor úgynevezett vagyoni profilt alkot a NAV, azaz nemzetközi szervezetek segítségét is kérve feltérképezi az illető vagyoni helyzetét. – Hatásos módszer, találtunk már így magyar adócsalóhoz köthető spanyol luxusingatlant és osztrák bankbetétet is – elevenítette fel a főigazgató. A hatóság ilyenkor intézkedik, hogy az ingatlanokat ne lehessen eladni, minden mást viszont igyekszik rövid úton pénzzé tenni. – Előzetes értékesítés, ez a kulcsfogalom – mondta Vankó László. A jogszabály módot ad arra, hogy a NAV mielőbb eladja a luxustárgyakat, az értékes műszaki cikkeket, az autókat, az összeg pedig az ügy végérvényes rendezésééig az úgynevezett bűnügyi letéti számlára kerül.

– Ha már autók: milyen kocsival járnak manapság a nagystílű adócsalók? – kérdeztük a főigazgatótól.

– A Mercedes és a BMW tömegautónak számít a csalók között – válaszolta a vezérőrnagy. A lefoglalt autók között Lamborghini, Aston Martin, Ferrari és Maserati is van.

A főigazgató arról is beszélt, miért vesznek ennyire hivalkodó járműveket azok, akik adócsalásból szereztek nagy vagyont. – A bűnszervezetek bizonyos hierarchia szerint épülnek fel és alkalmaznak strómanokat, vagyis olyan személyeket, akik – adott esetben – elvihetik a balhét. A bonyolult céghálók szintén a valódi irányítók, felelősök személyének elrejtését szolgálják. Emiatt hiszi szinte mindegyik irányító, hogy őt biztosan nem kapja el a NAV – mondta a vezérőrnagy, majd hozzátette: az utóbbi időszak azt igazolta, hogy ez a számítás általában alaptalan.

Névjegy

Vankó László. Régóta tagja a bűnüldözésnek

Dr. Vankó László

A Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után 1994-ben került a rendőrséghez, gazdaságvédelmi területre. A NAV jogelődjénél, az APEH szervezetén belül 1999-ben alakult meg a Bűnügyi Igazgatóság, melynek alapító tagja volt. 2000-ben jogász végezettséget, majd adójogi szakjogász képesítést szerzett. 2011. január 1-jétől a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának főigazgatója. 2020 márciusában vette át a vezérőrnagyi előléptetéséről szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnöktől.