Az almaültetvényeken segítheti a növényvédőszerek helyett a biológiai növényvédelmet a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének legújabb kutatása.
Ennek alapja, hogy a vegyszermentes növényvédelemmel védett almaültetvényeken nagy számban jelennek meg a különböző pókfajok, ám a gyümölcsösök táplálékhálózatában betöltött szerepükről meglepően kevés ismeret áll rendelkezésre.
Noha a kutatók arra jutottak, hogy a lombozatlakó vadászpókok zsákmányai elsősorban olyan ízeltlábúak, amelyek nem károsítják a növényt, az esetek harmadában ugyanakkor almakártevőket zsákmányolnak.
Az almafákra veszélyt jelentő kártevők közül legtöbbször a különböző növénytetvekkel táplálkoztak a pókok.
Habár egyes pókfajok hatékonysága bizonyított, a biológiai növényvédelemben nehézséget jelent, hogy elsősorban inkább az ültetvények szempontjából jelentéktelen szervezeteket, például legyeket fogyasztanak.
Ez a tény pedig jelentősen csökkentheti a lombozatlakó vadászpókok hatékonyságát a kártevők korlátozásában.
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet
A kutatók ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy
a növényvédelem szempontjából nem a biodiverzitásra, tehát minél több faj bevonására kell törekedni, hanem a hatékonyság érdekében egyes pókcsoportokra kell fordítani nagyobb figyelmet az almáskertekben.
A pókok szerepe az almaültetvények táplálékhálójában rendkívül összetett. A különböző almakártevők szabályozásában így más-más vadászpókfajoknak lehet meghatározó szerepe.
