Meghosszabbították a brexitügyi tárgyalásokat

A tárgyalások jövője az október közepi EU-csúcsértekezlet után bizonytalanná vált.

Meghosszabbították az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti, a brexit utáni jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló tárgyalások most folyó londoni fordulóját, amely az eredeti tervek szerint vasárnap este véget ért volna. A Downing Street szóvivője részletek nélkül azt közölte vasárnapi tájékoztatóján, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője szerdáig marad a brit fővárosban.

Barnier és stábja csütörtökön érkezett Londonba. A brit küldöttséget David Frost, a kormány főtárgyalója vezeti. A két fél előzetesen arról állapodott meg, hogy a mostani szakaszban mindennap lesznek tárgyalások, beleértve a hétvégéket is, hacsak a küldöttségek menet közben máshogy nem döntenek.

Brandon Lewis, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: nagyon jó jel, hogy Michel Barnier hajlandó a londoni tárgyalások folytatására a tervezett időponton túl. Hozzátette: jó esély van arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió a következő hetekben megállapodásra jut a brexit utáni jövőbeni kétoldalú kapcsolatok feltételrendszeréről.

A tárgyalások jövője az október közepi EU-csúcsértekezlet után bizonytalanná vált. Az ülésen ugyanis a tagországok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket. A Downing Street erre reagálva a múlt hétvégén közölte, hogy a brit kormány értelmezése szerint ezzel az állásfoglalással az EU gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak, és nincs is értelme a megbeszélések folytatásnak, ha az unió nem változtat azon az álláspontján, hogy csak a brit kormánynak kell a megállapodás érdekében további lépéseket tennie.

Michel Barnier azonban az Európai Parlament szerdai ülésén felszólalva kijelentette: a megállapodás a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről karnyújtásnyira van, ha mindkét fél készen áll a konstruktív munkára a kompromisszumkészség jegyében.

A Downing Street szinte rögtön ezután bejelentette, hogy a tárgyalások mégis folytatódnak, miután immár mindkét tárgyalófél egyértelműen kinyilvánította, hogy „egy megállapodás eléréséhez ketten kellenek”.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból (brexit). Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

London folyamatosan hangsúlyozza, hogy továbbra sem biztos a brexit utáni megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól ausztráliai típusú feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az EU-val. Az ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a héten arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a WTO-szabályrendszer alapján 10 százalékos vám terhelné az EU-val folytatott kétoldalú autókereskedelmet, ami 4,5 milliárd fonttal (1815 milliárd forinttal) emelné a kereskedelmi költségeket. A SMMT számításai szerint a WTO-szabályozás az EU-ból importált, belső égésű motorral működő autók nagy-britanniai kiskereskedelmi árát átlagosan 1900 fonttal (770 ezer forinttal), az elektromos autókét pedig 2800 fonttal (több mint 1,1 millió forinttal) növelné.