Jobb hangulatot hozott a rugalmasság a munkahelyekre

Kedvezően hatott az otthoni munkavégzés lehetőségének általános elterjedése a munka és a magánélet egyensúlyának kialakítására hazánkban. Azoknak a munkavállalóknak, akiknek nem került veszélybe a megélhetésük és nem tartoznak a járvány szempontjából veszélyeztetett csoportokba, kedvezőbbé vált a jövőképük a járvány előtti időkhöz képest.

Holger Frohnmeyer, working from home, studies with his son Rasmus during the spread of coronavirus disease (COVID-19) in Berlin, Germany, March 19, 2020. REUTERS/Fabrizio Bensch - UP1EG3J0RUC51 Fotó: Fabrizio Bensch

Nehezebben alkalmazkodtak ugyanakkor a nők, illetve a kisgyermekes családok a bezártsághoz. Az érintett csoportok nagyobb arányban számoltak be arról, hogy a szabadidőben is aggasztják a rájuk váró feladatok, kevesebb idejük marad a munkára vagy éppen a családtagokra. A fiatal, egyedülálló munkavállalóknál az otthoni munkavégzés gyakran váltotta ki a bezártság érzését is.

A nőknek nagyobb kihívást jelentett az otthoni munkához való alkalmazkodás
Fotó: 123RF

A munkavállalókat érintő legjelentősebb változások, vagyis az otthoni munkavégzés vagy a növekvő bizonytalanság, a járvány jelentette félelem komoly hatást gyakoroltak az ­európaiak szubjektív jóllétére. Az érzelmekre, a lelki állapotra, az általános hangulatra vonatkozó felmérések is alátámasztják, hogy azoknak a szubjektív megítélése, akiknek nem került veszélybe a munkahelye, az anyagi biztonsága, ezenfelül válaszható maradt az otthoni munkavégzés, illetve egyéb rugalmas megoldások is hozzáférhetővé váltak, júliusra a járvány megjelenését megelőző szintre javult a közérzete.

Magyarországon a tagállamok közül kiemelkedő mértékben javult a korlátozások után a jövő megítélése, a bizakodás. Júliusra az Európai Unió országainak középmezőnyébe kerültünk, vagyis a munkavállalók aktuális élethelyzetüket kedvezőbbnek ítélték, mint a járvány megjelenése előtt.

Összességében viszont példátlan károkat okozott a járvány megjelenése.

A depresszió és a kilátástalanság érzése jelentősen felerősödött a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében. Idetartoznak a szegénységben élők, a járvány miatt munkanélkülivé válók, a gyermeküket egyedül nevelők, illetve az idősek. A problémák a tagállamok között eltérnek: a járvány első szakaszában későn reagáló országokban a mentális jóllét kevésbé javult a korlátozások feloldása után. A tartósan munkanélkülivé válók, a részmunkaidőbe kerülő foglalkoztatottak vagy a keresetcsökkenéssel szembesülők jövőre vonatkozó kilátásai a nyári hónapokban tovább romlottak. A kilátástalanság nem csökkent a fertőzés veszélyének jóval kitettebb idősek és a krónikus betegek körében sem.