Egyre több munkahelyen fordul elő, hogy valamelyik alkalmazott lebetegszik. Ez nem meglepő az őszi hónapokban, ugyanakkor a járvány megjelenése óta, és most, a második hullám idején különösen érzékenyek mind a munkaadók, mind a munkatársak akkor is, ha nem bizonyított a koronavírus-fertőzöttség.
Ebben a helyzetben a munkáltatónak a kötelessége lépéseket tenni arra, hogy a lehető legkisebb lehetősége legyen a vírus terjedésének, ezeket a lépéseket pedig a legtöbb munkáltató már rögzítette az elmúlt hónapokban a belső szabályzatokban, pandémiás protokollban.
Fotó: Éberling András
A járványveszély csökkentése érdekében
a munkáltató számos olyan új intézkedést is tehet – akár ad hoc jelleggel –, amelyet a hivatkozott belső szabályzatok nem rendeznek, de nincs joga bármilyen lépésre
– hívja fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda. Idetartoznak többek között a munkaszervezeten belüli kontaktkutatások, egyes munkavállalók vagy munkavállalói csoportok elkülönítése.
A munkaszervezet védelme érdekében a munkáltató bármikor kötelezheti arra is a munkavállalóit, hogy meghatározott időre vagy az intézkedés visszavonásáig maradjanak otthon.
Ha az otthoni tartózkodás alatt a munkavállaló nem tud munkát végezni, úgy részére erre az időszakra – a felek megállapodása alapján – szabadságot lehet kiadni.
Ha a munkavállalónak már elfogyott a felhasználható szabadsága, viszont működési okokból indokolt az elkülönítése, úgy erre az időszakra a munkavállaló számára alapbért kell fizetni,
az állásidőre vonatkozó szabályok szerint.
A letöltött állásidőt úgy kell kezelni, mintha ezt az időtartamot a munkavállaló ledolgozta volna. Ennek azért van jelentősége, mert a munkavállaló később nem vagy csak túlóra elrendelésével kötelezhető arra, hogy az állásidő alatt kiesett munkáját ledolgozza.
Fotó: Mirkó István
Az állásidő elrendelhető határozott és határozatlan időtartamra is. Amennyiben az állásidő elrendelésének időpontjában fennálló körülmények megváltoznak, úgy
a munkáltató arra is jogosult, hogy a munkavállalókat munkavégzésre visszarendelje.
A munkavállaló ebben az esetben köteles a munkáltató utasításának megfelelően a munkahelyén megjelenni akkor is, ha a döntéssel valamilyen okból nem ért egyet.
A munkáltató nem kötelezheti munkavállalóit arra, hogy a visszatérésükhöz szükséges tesztet saját költségükön készíttessék el, illetve olyan intézkedést sem hozhat, hogy a munkavállalók csak akkor térhetnek vissza a munkahelyi közösségbe, ha az egészségi állapotukat teszttel igazolják.
Az ügyvédi iroda álláspontja szerint a betegség, keresőképtelenség megállapítása orvosi kérdés, így a háziorvos döntheti el, indokolt-e akár további elkülönítés.
Ha az orvos a munkavállalót keresőképesnek minősíti, úgy a munkáltató köteles visszaengedni a munkaszervezetbe, függetlenül attól, hogy ezt külön teszttel igazolja-e vagy sem.
Pontosabb adat jött a karantén alatti munkavégzésről
A legszigorúbb korlátozások alatt, 2020 második negyedévében 14 százalékkal csökkent az Európai Unióban a munkaerőpiaci részvétel. Ez az adat nem a foglalkoztatottak és a munkanélküliek létszámváltozását méri, hanem a munkaerőpiaci részvételt mutatja, tehát beletartoznak azok is, akik hivatalosan foglalkoztatottak voltak, de a karanténidőszak alatt átmenetileg nem tudtak dolgozni. Az Eurostat adatai szerint a korlátozások Írországban, Olaszországban és Ausztriában tették legkevésbé lehetővé a munkavégzést az április és június közötti időszakban.
