Átmeneti évek után 2023-tól a zöldcélok diktálnak a gazdáknak

A gazdák 2021-ben és 2022-ben még a régi szabályok szerint kapják a támogatást, utána a zöldcélok diktálnak.

Megmaradnak a vidékfejlesztésre, beruházásokra fordítható pénzek Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

Komoly mérföldkő az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével, így a gazdák támogatásával kapcsolatos októberi tanácsi döntés. Ugyanakkor az agrárkifizetéseket alapjaiban meghatározó csomag végleges változatának elfogadása csak 2021-ben várható.

A tagállamoknak a jövő év végéig meg kell hozniuk az elvárások betartásához a nemzeti szintű döntéseket, és be kell nyújtaniuk a 2027-ig szóló KAP-stratégiájukat az uniós szerveknek.

Az új KAP elfogadását nem kevés vita kísérte, a tárgyalások jelentős csúszásban vannak. Ezért 2021-ben és 2022-ben átmeneti évek várnak a gazdákra: a pénzek elosztására a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni, de már az új költségvetési keret terhére.

Megmaradnak a vidékfejlesztésre, beruházásokra fordítható pénzek
Fotó: Mirkó István

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a KAP-változásokról készített összefoglalójában arra emlékeztetett, az agrárium az új, 2027-ig szóló költségvetési ciklusban 356,374 milliárd eurót kap. A környezet- és klímavédelmi célokra az összeg negyven százalékát kell felhasználni.

Magyarország folyó áron 12 milliárd eurót fordíthat a közvetlen támogatásokra, a beruházásokat segítő, vissza nem térítendő támogatásokat is tartalmazó 7,5 milliárd eurós keretből pedig 262,9 millió euró jutna hazánknak.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az összefoglaló szerint arra emlékeztetett:

a jövőben is a tagországok döntenek a támogatási plafonról, illetve arról, milyen szempontok szerint kell elvonni a pénzeket az egyes termelői köröktől.

A közvetlen támogatások hektárra vetített átlaga a versenyképesség megtartása miatt 2022-re legalább 200, 2027-re pedig legalább 215 euróra nőne.

A közvetlen támogatásokat tartalmazó első pillér kifizetésének feltétele lesz a környezeti és klímavédelmi célok elősegítése.

A zöldelőírások betartása jelenleg a gazdáknak járó kifizetések mindössze harminc százalékát érintik, az új szabályok szerint viszont a jövőben csak akkor fizet az unió, ha teljesülnek a célok. A zöldcélokhoz a tagállamoknak kell kötelezettségeket vállalniuk.

Nagy eredmény, hogy a vidékfejlesztést, a gazdák beruházásainak támogatását tartalmazó kettes pillér megmarad. Az agrárium szereplői így a jövőben is pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásokra a fejlesztéseikhez.

Brüsszel nem vizsgálta a tervezett szigor hatásait

Megszületett az első komolyabb hatástanulmány az európai Green Deal (zöldmegállapodás) lehetséges hatásairól. A 2030-ig meghatározott uniós célok között szerepel egyebek mellett a növényvédők használatának ötvenszázalékos, míg a műtrágya felhasználásának húszszázalékos csökkentése. Növelni kellene 2030-ra – a jelenlegihez képest tíz százalékkal – a mezőgazdaságból kivont területek méretét. Mezei Dávid, a Takarékbank szakértője arra mutatott rá, brüsszeli hatástanulmány továbbra sincs, ám Washingtonban úgy látják, jelentősen romlana az unió versenyképessége a tervezet végrehajtásával. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium intézete szerint 330 milliárd euróval csökkenne az EU-ban megtermelt érték, míg a fogyasztói árak drasztikusan megugranának.