Gyakori hatósági ügy a félrevezetés, tiltott összehasonlítás

Megtévesztő reklámok, fogyasztókkal szembeni megtévesztés, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt közel hatmilliárd forint bírságot szabott ki az elmúlt két évben a Gazdasági Versenyhivatal – hívta fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás annak kapcsán, hogy az év eleji időszakban számos cégnél döntenek a marketingfeladatokról, amivel érzékeny területre lépnek a cégek.

2021. 01. 25. 10:16
Korábban több márkás cikk esetében is felmerült, hogy módosították a receptúrát. Szigorodtak a felelősségi szabályok Fotó: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A hirdetések, reklámok közzététele rendkívül szenzitív terület, így a vállalatoknak napi szinten kell követniük a jogszabályok változását.

Bármilyen szabályszegés nagyon súlyos anyagi következményekkel járhat

– figyelmeztetett az ügyvédi társulás szakértője, Solt István.

Jelezte: a hatósági tájékoztatások alapján felmérték, hogy ahogy 2019-ben, úgy tavaly is akadt megabírság.

Például a Direct Group S. A. hirdetéseiről megállapították, hogy számos valótlanságot tartalmaz, ezért 800 millió forintos bírságot kapott a cég. A szakértő kifejtette, hogy a szankciók nagyságrendje jól tükrözi a körültekintés fontosságát. Az állandó szabálykövetés olyan esetben is fontos, mint amilyen az Egyesült Királyságban történt jelentős döntés nyomán várható. Felidézte, hogy

az elmúlt hetekben tették közzé azt a brit kormányzati tervet, amely betiltaná az egészségtelen élelmiszerek mindennemű reklámozását.

Ha ez a korlátozás hatályba lép, az a cégek százainak alapjaiban változtathatja meg a reklámozási gyakorlatát, sőt a marketingosztályok működését, felépítését is – vélekedett Solt István.

Az élelmiszerek reklámozásakor is szigorú előírások szerint kell eljárni Fotó: Magyar Nemzet

Holott, mint mondta, Magyarországon is éppen

a tiltott termékek, szolgáltatások hirdetésének közzététele tartozik a reklámozók leggyakoribb hibái közé.

Úgy tapasztalták, a kérdést sokszor nagyvonalúan kezelik a cégek, pedig itthon is léteznek tematikus korlátozások. Például a hazai jogszabályok szerint

tilos az olyan reklám közzététele, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz, de azokat sem tűri meg a hatóság, amelyek a gyermekek érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítják.

A másik gyakori hiba a sokat emlegetett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat – a legtöbb büntetést is emiatt szabják ki.

Korábban több márkás cikk is kétes kimenetelű ügyekkel került összefüggésbe a minőség terén. Mindenre figyelnek a hatóságok Fotó: Bach Máté

Ugyancsak

sűrűn fordul elő a tiltott összehasonlító reklámok közzététele.

– Ebben az esetben a hirdetés tartalmát nagyon pontosan meg kell tervezni, hiszen kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze, és csak az ellenőrizhető tulajdonságokat lehet összevetni – ismertette a jogi szakértő.

Egység három fronton

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrését célzó összehangolt, hatékony együttműködésről szóló megállapodását. Rendszeresen egyeztetnek az egységes jogalkalmazásról, bemutatva a témával kapcsolatos fontosabb ügyeket is, amellett erősítik a kölcsönös előzetes kommunikációt a közérdekű igényérvényesítések, a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán. A versenyhivatal és a jegybank bővítette a társintézmény számára fontos működési folyamatok és tudásbázis megismerését koordináló együttműködési dokumentumát is – közölték a napokban. Széles körű a magyar fogyasztókat védő intézményrendszer. A GVH részletezte: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben az ITM szakmai irányítása alá tartozó kormányhivatalok járnak el. Az MNB az általa felügyelt pénzügyi intézmények jogsértő kereskedelmi gyakorlata esetén intézkedhet, míg a GVH akkor léphet fel ilyen ügyekben, ha a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.