– Több helyen valótlan állítások jelentek meg a sajtóban a Fertő-part nagyszabású turisztikai fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban, például az, hogy szembemegy a környezet természetvédelmi érdekeivel. Az sem igaz, hogy balesetveszélyes, mert a munkálatok során túl sok többtonnás kamion használja az összekötő utat. Továbbá az sem felel meg a valóságnak, hogy a beépítendő területen 16 teniszpálya épül majd, és az is hamis állítás, hogy a több évtizedes tóparti cölöpházak – amelyeket elbontanak a beruházás során – a világörökség részét képezik – sorolta a Magyar Nemzetnek Kárpáti Béla azokat a valótlanságokat, melyek a sajtóban megjelentek
hazánk egyik legjelentősebb vidéki turisztikai beruházása, a Modern városok program keretében harmincmilliárd forint állami támogatással megvalósuló Fertő-parti megújulás kapcsán.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója fontosnak tartja tisztázni: a Fertő-part fejlesztésének jelenlegi tervei a 2015-ös koncepciót tükrözik, annak lényegi elemei nem változtak.

Osztrák turisták időutazáson
– Az alapkoncepció egy olyan turisztikai és szabadidőközpont megvalósítása, amely valódi közösségi funkciókat képvisel a parton, figyelemmel a természeti környezet megóvására, bemutatására – mondta a vezérigazgató, felidézve, hogy az elmúlt negyven évben érdemi fejlesztés nem történt a tó környékén, miközben az osztrák oldal teljesen kiépült.
Ha egy osztrák turista átjön a mi oldalunkra, időutazásba csöppen: minőségében, színvonalában óriási különbségeket tapasztal, miközben ugyanarról a kultúrtájról, földrajzi térségről beszélünk
– fogalmazott Kárpáti Béla, hangsúlyozva, hogy ezt a lemaradást fogják pótolni, vagyis a változás valóban szembetűnő lesz a korábbiakhoz képest.
Szavai szerint a beruházás egyfajta területrekultivációnak is tekinthető, amely
egy helyen koncentrálja majd a Fertő-táj lenyűgöző környezeti és kulturális értékeit.
Érintetlen területet nem érintenek
Vázolta: a fejlesztés tulajdonképpen a máig használt vízitelep korszerűsítése lesz, ami a korábbi iszapkitermelési területen a hatvanas években mesterségesen létrehozott szárazulatra, azaz feltöltött területre épült. Mint mondta, a természetvédelem alatt álló területek bolygatása nélkül jelölték ki a fejlesztési helyszínt, ami nagyjából hatvan hektárnyi.

– Bár a vízitelep a kultúrtáj területén fekszik, mint a térség falvai, a fejlesztési területté vált telepen nincs világörökségi szempontból védett épített érték vagy építmény. Ezt a szakmai hatásvizsgálatok, hivatali tanúsítványok is alátámasztják. Érintetlen, különösen értékes területet tehát nem vontunk be a fejlesztésbe – szögezte le.