– Melyek most a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) előtt álló legsürgetőbb, a fogyasztókat is érintő feladatok?
– Rengeteg feladatunk van, hiszen az MEKH az elmúlt években több új szabályozói hatáskört is kapott: tevékenységünk kiterjedt a földgáz-, az áram-, a távhő- és a víziközmű-szolgáltatáson túl a hulladékgazdálkodás területére is. Az energetika a legdinamikusabban fejlődő területek egyike, ehhez kiszámítható szabályozói környezetet kell kialakítanunk úgy, hogy a fogyasztók is megtalálják a számításaikat. Már nemcsak a megfizethető energiáról van szó, hanem olyan egyedi fogyasztói igényekről, mint a napelemes energiatermelés, az elektromobilitás vagy akár az okosotthonok kialakítása. Két aktuális projektet emelnék ki: az egyik a megújuló energiatermelést támogató metártender sikeres lezárása, a másik pedig az új árszabályozási ciklushoz kapcsolódó költség-felülvizsgálatok végrehajtása.
– Az utóbbinak, a földgáz- és villamosenergia-ágazat esedékes költség-felülvizsgálatának lehet hatása a lakossági fogyasztói árakra?
– A folyamat során rengeteg szolgáltatói adatot kell elemeznünk ahhoz, hogy határozatban rögzíthessük a villamosenergia- és a földgáz-rendszerhasználati díjakat, valamint az egyetemes (lakossági és intézményi) szolgáltatói árréseket az új árciklusban, szigorúan követve a legkisebb költség elvének való megfelelést. Fontos, hogy a felülvizsgálat az infrastruktúra használata és a kereskedelem költségeire terjed ki, de nem érinti a lakossági ár másik, negyven százalékot kitevő részét, a földgáznak és a villamos energiának mint terméknek az árát. Ugyanakkor lényeges, hogy a fogyasztó által fizetett összegből kell fenntartani az elosztó- és a szállítórendszereket, ebből kell fedezni a gáztárolás díját, a rendszer-üzemeltetés költségeit is.
Emiatt meg kell találnunk az összhangot az energiapiaci szereplők, a termelők, a rendszer-üzemeltetők, a szolgáltatók és a fogyasztók igényei között.
Egyfelől az energiapiac szereplői kiszámítható és a fejlesztéseket ösztönző szabályozási környezetet szeretnének, amelyben a tevékenységüket tisztességes, a költségeiket fedező bevétel mellett végezhetik. A másik oldalon pedig a fogyasztók továbbra is a megszokott alacsony áron szeretnének hozzájutni az energiaszolgáltatásokhoz. Amikor az árakról és a költségekről gondolkodunk, ezt az egyensúlyt kell fenntartanunk.