Interjút adott a Világgazdaságnak Varga Mihály pénzügyminiszter. Jelezte: a második negyedévtől stabil növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely idén négy, jövőre pedig öt százalékot meghaladó ütemben bővülhet. Szerinte azzal, hogy Európában éllovasok vagyunk az átoltottságban, és látótávolságon belül van a gazdaság újranyitásának lehetősége, meglepetésszerűen gyors lehet a magyar gazdaság visszaállása a növekedési tartományba. Közölte, hogy a magyar kormány az elmúlt 13 hónapban intézkedéseivel nemcsak fékezte a visszaesést, amelyet a járvány okozott, hanem a kezdetektől arra is törekedett, hogy azok túlmutassanak a pandémia időszakán. – Itt az arányokra is érdemes figyelni:
miközben a járványügyi védekezéshez minden szükséges forrást biztosítottunk, az erre a célra fordított összeg csak húsz százaléka lett a tavaly mozgósított nagyjából 5000 milliárd forintnak.
A gazdaság megerősítésére a költségvetésben 4000 milliárdot csoportosítottunk át. Ebből a szempontból jelentősen eltért a válságkezelés általunk választott módja a többi európai ország gazdasági intézkedéseitől:
a munkahelyek megtartásának, a vállalkozások életképességének, a cégek túlélésének biztosítása mellett nagyobb hangsúlyt helyeztünk a hazai és az exportkapacitások fejlesztésére, új beruházások indítására – mondta a miniszter.
– Természetesen ezek egy része a járványhoz kapcsolódik, az ellátásbiztonságot javítja. Ilyen lesz a 2022 decemberére elinduló debreceni oltóanyaggyár, de már a jelen sikere, hogy steril orvosi maszkból nem pusztán a hazai igényeket tudjuk kielégíteni, hanem számos országba exportáljuk is az itthon gyártott termékeket – ismertette.
Varga Mihály szerint a költségvetés ebben a helyzetben kellően rugalmasan reagált. Emberi életek nem múlhatnak pénzügyi mutatókon – mondta.
A pénzügyi erőforrások átrendezésének köszönhető, hogy a gazdasági visszaesésünk uniós összevetésben kisebb, az EU-átlag 6,2 százalékkal szemben csak ötszázalékos lett.
A miniszter kitért rá, hogy a hiány és a gazdaság leállása miatt az államadósságban tíz év csökkenő trendje fordult meg, de itt is kedvező jel, hogy míg az Európai Unióban a tavalyi megugrás után megközelíti a GDP száz százalékát az államok adósságszintje, addig nálunk tavaly év végén nyolcvan százaléknál sikerült megállni. Ez sem kevés persze, nem akarom elbagatellizálni, de tény, hogy a magyar adósságszint jóval az uniós átlag alatt áll.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy amikor drasztikus egészségügyi korlátozás van – márpedig a tavalyi második hullám átnyúlt erre az évre, és elindult a harmadik hullám is –, akkor ez a gazdaságot is jobban fogja érinteni. – Emiatt módosítani kell a büdzsét, erre készülünk, ennek előkészítő munkái zajlanak. Most úgy számolunk, hogy a tavaly elfogadott költségvetésben szereplő 2,9 százalékos, majd a télen jelzett 6,5 százalékhoz képest a hiány 7,5 százalékra emelkedik. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném:
a hiány szintjénél fontosabbnak érezzük, hogy az adósságszint ne növekedjen az idén. Célunk a fiskális politikában, hogy úgy biztosítsuk a kormány járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedéseinek költségvetési forrásait, hogy közben az adósságszint csökkenjen – tette hozzá.
