Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

A fagyok miatt várhatóan az idén is alig terem hazai barack

Alig várható hazánkban őszi- és kajszibaracktermés az idén, országszerte óriási pusztítást okoztak a gyümölcsösökben az áprilisi fagyok. Más csonthéjas gyümölcsnél, a cseresznyénél, a meggynél vagy a körténél is tapasztaltak károkat a gazdák, ám a pusztulás nem olyan jelentős, mint a barackféléknél.

Nagy Kristóf
2021. 04. 20. 7:45
A barack korán virágzik, a tavaszi fagyok ezért ezeken az ültetvényeken végzik a legnagyobb pusztítást Fotó: Oroszi Beáta
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szinte teljesen lenullázta a várható idei őszi- és kajszibaracktermést a fagyos időjárás. A barack virágzik a legkorábban, ezért fokozottan kitett a kései télies időjárásnak. Kelemen Péter, a Fruit­Veb alelnöke az eddig beérkező információk alapján arról tájékoztatott, hogy

a kajszibaracknál a borsodi kivételével minden jelentős termőtájunk rendkívül nagy veszteségeket szenvedett.

A borsodi termelők a hidegek ellenére bizakodnak a részleges termésben, amelyről biztos becslést hetek múlva, a tisztuló hullások után lehet megtenni.

A szakmaközi szervezet alelnöke az őszibaracknál is jelentős károkról számolt be. Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Pest megyében – ahol a hazai termőterület csaknem hetven százaléka található – a februári lehűléseket, márciusi fagyokat még túlélő virágokat az április első hetében jellemző fagyok gyakorlatilag teljesen elpusztították. Ezeken a termőtájakon

az előzetes becslések szerint akár a kilencven százalékot is meghaladhatja a kár mértéke. Így jelentős országos terméskiesésre számítanak a termelők.

Jelentős, de semmi esetre sem totális rügykárt okoztak a fagyok a cseresznyében is, az ültetvényeket a déli országrészben nagyobb, északon kevésbé jelentős károsodás érte. A meggy kisebb rügykárokat szenvedett, de érdemben nem várható terméskiesés.

A barack korán virágzik, a tavaszi fagyok ezért ezeken az ültetvényeken végzik a legnagyobb pusztítást
Fotó: Oroszi Beáta

A szilva-, az alma- és a körteültetvényeket az országrészektől függően eltérő fejlettség mellett érték a komolyabb fagyok, ezért a kár mértéke is eltér, amelyről pontosabbat később lehet megállapítani, de országos terméskiesésről szó sincs.

Kelemen Péter kiemelte: sok múlik a következő hetek időjárásán, ezért

a pontos terméskiesésről, a várható terméseredményekről, így a várható árakról május 15-e után tud érdemi tájékoztatást adni a FruitVeb.

A szakember felidézte: mind a március 18. és március 26. közötti időszakban, mind az április 4. és április 9. közötti időszakban kevert fagyokkal álltunk szemben, azaz a szállított fagy és a tavaszi kisugárzásos fagy jelenségei együttesen éreztették hatásukat. A hidegbetörések okozta szállított fagyok széllel érkeztek, és több éjszaka is nagyon hosszú fagytartam alakult ki, tíz-tizenegy órányi időtartamú fagypont alatti hőmérséklettel.

A FruitVeb alelnöke megjegyezte:

az említett időszakban tapasztalt fagy elleni védekezésre nincs technológiai lehetőség, ugyanis a 10-15 kilométeres óránkénti légmozgással járó fagyoknál mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon szerény hatásfokot mutatnak.

A következő időszakban nyílik meg a nagyszabású, 15 milliárd forintos keretösszegű ültetvénymegújítási, ültetvényfejlesztési pályázat. A nyertesek már az őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait. A felhívás nem csak a gyümölcs- és gyógynövény-termőterületek telepítéséhez nyújt támogatást.

Kiterjed egyebek mellett az ültetvényekhez tartozó öntözésre, továbbá a káros éghajlati hatások csökkentését lehetővé tevő rendszerek kiépítésére és a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is.

Az Agrárminisztérium szerint a beruházások hozzájárulnak az időjárás okozta károk mérsékléséhez és az évről évre stabil, versenyképes termesztéshez.

Oltalmazott budaörsi

Oltalom alá vette a budaörsi őszibarack elnevezést az Európai Bizottság, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelőknek, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét – közölte az Agrárminisztérium. Az uniós statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek értékesítési ára átlagosan kétszer akkora, mint az ezzel nem rendelkező termékeké.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.