Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttese rehabilitációjának második ütemére kiírt közbeszerzési eljárások. Az uniós nyílt eljárás nyertese a West Hungária Bau Kft. és a Garage Kft. konzorciuma lett, a beruházás mérnök-lebonyolító és műszaki ellenőri feladatainak ellátására kiírt eljárást pedig a Céh Zrt. nyerte – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a beruházó PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója, aki az árról is beszámolt.
– A napokban aláírt szerződések értéke nettó 54,4 milliárd, illetve 1,25 milliárd forint, amely mindkét közbeszerzésnél az előzetesen becsült érték alatt maradt
– mondta Halmai Zoltán. Kitért arra is, hogy a nyertes kiválasztásakor a legnagyobb súllyal az árat vették figyelembe, de az is fontos szempont volt, hogy a kivitelezés irányítói megfelelő szakmai előélettel és műemléki környezetben végzett beruházásokon szerzett tapasztalatokkal rendelkezzenek. Végül mindkét eljárásban a legalacsonyabb árat ajánló pályázat nyert.
A mostani közbeszerzések a beruházás második fázisáról szólnak, a Mátyás-templom szomszédságában álló épület rekonstrukciójához ugyanis 2018-ban fogtak hozzá a helyszínen. A beruházók célja, hogy a budai Vár egyik legértékesebb épületegyüttesét műemléki hitelességgel újítsák fel. A Szentháromság téri impozáns palotát 1904-ben építették Fellner Sándor tervei alapján, mégpedig azért, hogy megfelelő székházban dolgozhasson a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium.
Az épület azonban nem kerülhette el a sorsát: a második világháborúban több helyen megsérült, majd visszabontották, átépítették, toldásokat illesztettek hozzá. Műszaki állapota az ezredfordulóra igencsak leromlott, az első ütemben ezért megannyi előkészítő feladatot kellett elvégezniük a beruházóknak.
Halmai Zoltántól megtudtuk, hogy a mintegy negyvenezer négyzetméter nettó alapterületet – ennek részeként kétezer négyzetméter kiemelt műemléki értékű teret – magában foglaló fejlesztésre a kormány eddig 25 milliárd forintnyi forrást folyósított, ennek nagyobb része azonban megvan. Az összegből 10,7 milliárd forintot fizettek ki, a fel nem használt összeg egy része visszakerül a költségvetésbe, másik részét a beruházás hátralévő szakaszában használják fel. A vezérigazgató annyit megjegyzett: a sajtóban rendre a legváltozatosabb és igen túlzó összegek jelennek meg a beruházás kapcsán. A szakember szerint a félreértést az okozta, hogy az első ütem munkáira úgynevezett keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásokat írtak ki, amelyekben az elvégzendő feladatok meghatározásán kívül csak az egységárakat, valamint a költségek felső határát kijelölő keretösszegeket rögzítették. Ezeket a maximálisan kifizethető tételeket aztán rendszeresen összekeverték – sőt esetenként összeadták – a ténylegesen megrendelt és elvégzett munkákért kifizetett összegekkel.
A most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, s az üzemeltető átveszi.
