Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

Méltó szomszédot kap a Mátyás-templom

Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium várbeli épületének rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési eljárások. A Magyar Nemzet megtudta: a legalacsonyabb árat adó pályázókat hirdették ki nyertesnek. A Mátyás-templom közvetlen szomszédságában álló épületegyüttes korhű felújításával a tervek szerint két és fél éven belül végeznek. Eredeti helyükre kerülnek a századelőt idéző fa- és kőfaragványok, csillárok, padlóburkolatok, festett ólomüveg ablakok. A Pénzügyminisztérium 2023 végén költözhet – vissza – a Várba.

Jakubász Tamás
2021. 04. 14. 5:55
Pénzügyminisztérium látványterv
2023-ban - a tervek szerint
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttese rehabilitációjának második ütemére kiírt közbeszerzési eljárások. Az uniós nyílt eljárás nyertese a West Hungária Bau Kft. és a Garage Kft. konzorciuma lett, a beruházás mérnök-lebonyolító és műszaki ellenőri feladatainak ellátására kiírt eljárást pedig a Céh Zrt. nyerte – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a beruházó PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója, aki az árról is beszámolt.

– A napokban aláírt szerződések értéke nettó 54,4 milliárd, illetve 1,25 mil­liárd forint, amely mindkét közbeszerzésnél az előzetesen becsült érték alatt maradt

– mondta Halmai Zoltán. Kitért arra is, hogy a nyertes kiválasztásakor a legnagyobb súllyal az árat vették figyelembe, de az is fontos szempont volt, hogy a kivitelezés irányítói megfelelő szakmai előélettel és műemléki környezetben végzett beruházásokon szerzett tapasztalatokkal rendelkezzenek. Végül mindkét eljárásban a legalacsonyabb árat ajánló pályázat nyert.

A mostani közbeszerzések a beruházás második fázisáról szólnak, a Mátyás-templom szomszédságában álló épület rekonstrukciójához ugyanis 2018-ban fogtak hozzá a helyszínen. A beruházók célja, hogy a budai Vár egyik legértékesebb épületegyüttesét műemléki hitelességgel újítsák fel. A Szentháromság téri impozáns palotát 1904-ben építették Fellner Sándor tervei alapján, mégpedig azért, hogy megfelelő székházban dolgozhasson a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium.

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykoron Fotó: Fortepan

Az épület azonban nem kerülhette el a sorsát: a második világháborúban több helyen megsérült, majd visszabontották, átépítették, toldásokat illesztettek hozzá. Műszaki állapota az ezredfordulóra igencsak leromlott, az első ütemben ezért megannyi előkészítő feladatot kellett elvégezniük a beruházóknak.

Halmai Zoltántól megtudtuk, hogy a mintegy negyvenezer négyzetméter nettó alapterületet – ennek részeként kétezer négyzetméter kiemelt műemléki értékű teret – magában foglaló fejlesztésre a kormány eddig 25 milliárd forintnyi forrást folyósított, ennek nagyobb része azonban megvan. Az összegből 10,7 mil­liárd forintot fizettek ki, a fel nem használt összeg egy része visszakerül a költségvetésbe, másik részét a beruházás hátralévő szakaszában használják fel. A vezérigazgató annyit megjegyzett: a sajtóban rendre a legváltozatosabb és igen túlzó összegek jelennek meg a beruházás kapcsán. A szakember szerint a félreértést az okozta, hogy az első ütem munkáira úgynevezett keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásokat írtak ki, amelyekben az elvégzendő feladatok meghatározásán kívül csak az egységárakat, valamint a költségek felső határát kijelölő keretösszegeket rögzítették. Ezeket a maximálisan kifizethető tételeket aztán rendszeresen összekeverték – sőt esetenként összeadták – a ténylegesen megrendelt és elvégzett munkákért kifizetett összegekkel.

A most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, s az üzemeltető átveszi.

A vezérigazgatót a székházról is kérdeztük. Halmai Zoltán azzal kezdte, hogy el kell végezni a homlokzat és a tető műemléki rekonstrukciója mellett a reprezentatív belső terek hiteles, századelős helyreállítását, emellett egy modern, üveg irodaszárnyat is ki kell alakítani. A feladat legérdekesebb része az építéskori állapot felidézése. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy eredeti dokumentumok, fényképek, valamint az utólagos szerkezetek és burkolatok bontásakor talált számos értékes töredék egyaránt a segítségükre volt. Nagy méretű, művészi szinten, részben kézzel kidolgozott és digitalizált tervrajzok alapján állítják vissza a régi részleteket. Fa- és kőfaragványok, gipszdíszek, csillárok, padlóburkolatok, festett ólomüveg ablakok kerülnek vissza régi helyükre. Ezeket szakműhelyekben tervezik meg, több esetben megkezdték már a mintadarabok elkészítését is. Halmai Zoltán közlése szerint a Szentháromság téri szárnyban található reprezentatív terek – így a díszterem, az audienciás terem, a tanácsterem, a várótermek és a díszlépcsőház – kialakításánál nagy gondot fordítanak arra, hogy az épület méltó helyszín legyen állami, diplomáciai eseményekhez, fogadásokhoz és különböző ünnepi vagy akár kulturális rendezvényekhez is.

A tervek szerint a Pénzügyminisztérium a munkák végeztével, 2023 végén költözhet – vissza – a Várba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.