Jól kezelik a bankok a babaváró hitelt

Magyar Nemzeti Bank hat bankot ellenőrzött, a kisebb hibák többségét még a felügyeleti ellenőrzés ideje alatt kijavították.

Nem tárt fel rendszerszintű hiányosságokat a babaváró kölcsönnel kapcsolatos jogszabályi előírások ellenőrzésekor a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az ellenőrzött hat banknál a kisebb hibák többségét még a felügyeleti ellenőrzés ideje alatt kijavították, az előírt további kötelezettségeket pedig a megadott határidőre folyamatosan teljesítik.

A jegybank közleményében kiemelte, hogy a babaváró kölcsönt 2019. július 1-jei megjelenése óta fokozott ügyfélérdeklődés övezi. A konstrukció népszerűségére, valamint a fogyasztói észrevételekre tekintettel az MNB tavaly hat hitelintézetnél (Erste, Gránit, Raiffeisen, Sberbank, OTP, Takarékbank) indított felügyeleti ellenőrzést a babaváró támogatásról szóló kormányrendeletben foglalt prudenciális és fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának az áttekintésére. Kiemelten vizsgálták a kölcsönigénylésekkor az ügyfeleknek átadott, megküldött dokumentumokat, ellenőrizték a hitelintézetek által betartandó folyósítási díjmentesség, a maximált futamidő, havi törlesztőrészlet és kamatmérték, valamint a – hitelbírálathoz szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre állásától számított – legfeljebb tíz munkanapos elbírálási idő betartását is. Az ellenőrzéskor a folyósított és az elutasított ügyleteket is áttekintették.

Az MNB – néhány kisebb súlyú adminisztrációs hibából eredő hiányosság feltárása mellett – megállapította: 2020-ban két pénzügyi intézmény nem, illetve csak részben teljesítette ügyfelei felé az éves, a fizetendő havi törlesztőrészlet összegéről szóló tájékoztatási kötelezettségét. Két hitelintézet túllépte a rendelkezésre álló maximális elbírálási időt. Szintén két banknál az MNB megállapította, hogy egyes babaváró kölcsönszerződéseikben az előírt kamatmaximumot meghaladó kamatot rögzítettek.

A vizsgálat alapján a hitelintézetek többségénél a belső szabályozások vagy a szerződési feltételek, illetve a kölcsönnel kapcsolatos tájékoztatási dokumentumok nem voltak összhangban a konstrukció kereteit meghatározó kormányrendeletben foglaltakkal. Így például egyes esetekben az adott hitelintézetek nem tudták igazolni a hiánypótlásról vagy az elutasításról szóló értesítő levél kiküldését.

A feltárt hiányosságok pótlását, illetve a szükséges korrekciók végrehajtását a jegybank a közlemény szerint folyamatosan nyomon követi.