Felháborodtak az erdészek Brüsszel újabb kiszivárgott zöldtervén

Brüsszel ezúttal az erdőgazdálkodókra próbálja ráerőltetni irreális zöldelvárásait azt követően, hogy a mezőgazdasági termelők az új Közös Agrárpolitika elfogadásával már biztonságban érezhetik magukat. Ausztria kezdeményezésére – Magyarországgal együtt – tizenegy tagállam tiltakozik a Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldcélokért felelős alelnökének nevéhez köthető uniós erdészeti stratégia nyilvánosságra került tervezete ellen.

Nagy István agrárminiszter korábban kiemelte: Brüsszel ismét a gazdálkodók ellehetetlenítésével akar megfelelni a zöldek elvárásainak, miközben nem a betarthatatlan elvárásokkal lehet megvédeni Európa erdőit.

Nemcsak a tizenegy tagállam, de

a szakma is elutasítja és károsnak tartja a Timmermans nevéhez köthető, egységes uniós erdőgazdálkodási javaslatot.

Európa tizennégy legnagyobb erdészeti szereplőket tömörítő érdekképviselete közös nyilatkozatban rámutatott: olyan javaslat szivárgott ki, amelyben a bizottság ambiciózus klímatervei hangsúlyosak, de

ismét figyelmen kívül hagyja Brüsszel az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács már elfogadott álláspontját és a teljes szakma véleményét és javaslatait.

Az európai erdészek arra mutattak rá, hogy az erdőgazdálkodás összetett, többcélú tevékenység, amelyet lehetetlen egységes, uniós iránymutatásokkal hatékonyan fenntartani. Káros következményekkel járna, ha Brüsszel központilag szabályozná és korlátozná az erdőgazdálkodást, mivel országonként és tájegységenként akár merőben eltérő, egyedi gyakorlatokra van szükség az erdők védelmére.

Ismét nemzeti hatáskörbe hasítana Brüsszel az új erdészeti javaslatával
Fotó: Éberling András

Az erdőgazdaságok tevékenységei­nek korlátozásával Brüsszel nem segítené, hanem jelentősen hátráltatná a zöldcélok megvalósulását, vagyis a biodiverzitás megőrzését és a klímaváltozás fékezését – vélik a szakemberek. Emlékeztettek: a napvilágra került szakmai anyag az erdők fenntartásához és gondozásához köthető feladatait, valamint az erdészetek turisztikai és ipari funkcióit is jelentősen korlátozná.

Az erdészetek a fenntartható erdőgazdálkodás részeként hosszú ideje kiszolgálják a pihenni vágyókat vagy akár a bútoripar igényeit, bevételük nagy része is ezekből a tevékenységekből származhat. Az elfogadható és szabályozott fakivágások nélkül csökkenne a biológiai sokféleség, és jelentősen megnőne olyan katasztrófák kockázata, mint a gyorsan terjedő erdőtüzeké. A bevételek kiesése pedig sokaknál a tevékenység feladását eredményezné.

Az állami és a magánerdők versenyképessége, működése kerülne veszélybe, ha uniós szintű korlátozások lehetetlenítenék el a szabadpiaci versenyt úgy, hogy a szakmailag megalapozatlan elvárások teljesítéséhez kötnék a támogatások kifizetését. Ráadásul nincs szükség uniós felügyeletre, mivel a régóta alkalmazott nemzetközi minősítési rendszerek jól működnek.

Az ágazat képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy az erdők járulnak hozzá a leginkább az éghajlatváltozás káros következményeinek mérsékléséhez, mivel megkötik és tárolják a szén-dioxidot.

A fa fontos megújuló energiaforrás, amellyel a fosszilis tüzelők felhasználása mérsékelhető,

így az erdészetekre gyakorolt indokolatlan brüsszeli nyomás a zöldmegállapodás (Green Deal) céljaival ellentétesen hatna.

Jelenleg az erdőgazdálkodás szabályozása leginkább nemzeti hatáskörbe tartozik, amely a tagállamok és a szakma egybehangzó véleménye szerint is megtartandó a várhatóan jövőre életbe lépő új uniós erdészeti stratégiában.

A tagállamok és az uniós szervek ­várhatóan e hónap végén dönthetnek az EU-s erdészeti stratégiáról.