Kínos magyarázkodásba kezdett Varga Mihály az elszálló infláció miatt – kezdte minapi közleményét a MSZP. A párt – amely a legfrissebb felmérések szerint egyedül már a parlamenti küszöböt sem tudná megugrani – így folytatta: a Fidesz érdemben léphetne az elszabaduló árak megfékezéséért, ugyanis csökkenthetne az áfa. Megjegyezték azt is, hogy az MSZP előválasztási programjának hangsúlyos eleme a tisztességes megélhetés, ezért az alapvető élelmiszerek áfáját öt, a többi élelmiszerét 18 százalékra csökkentenék.
– Nem ez az első – és bizonyára nem is az utolsó – olyan szakmai kérdés, amelyben a valóság és a baloldal véleménye között semmilyen kapcsolat sincs. Lássuk a tényeket!
– fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter az MSZP által szóvá tett interjúban éppen arra a kérdésre válaszolva, miként értékeli, hogy a baloldal áfacsökkentéssel szabna gátat az árak emelkedésének. A tárcavezető magyarázatként kifejtette: ha az áfa csökken, az árak is mérséklődhetnek, de csak egy alkalommal, a hatás egyszeri. Az árakat ugyanis alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg, nem a forgalmi adó. Szerepe lehet sok más mellett a munkabérek növekedésének, a szállítási költségek változásának, a termés mennyiségének, a nemzetközi gazdasági folyamatoknak és a kereskedelmi háborúknak is.
A miniszter külön kiemelte, hogy a koronavírus okozta válság után szerte a világon mostanában indítják újra a gazdaságokat, emiatt megnőtt a kereslet, több terméknél pedig hiány alakult ki, ami az árakat is emeli.
Az interjúban a miniszter utalt rá, hogy a hazai vásárlók pontosan ismerhetik az áfacsökkentés és az árváltozás kapcsolatát, az utóbbi években – 2014 és 2018 között – a kormánytöbbség több alapvető élelmiszer és fontos szolgáltatás áfáját csökkentette. Hogy azok a lépések milyen következménnyel jártak, arról az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített 2019 végén részletes kimutatást. Az ÁSZ tanulmánya rámutatott, hogy az elemzett esetekben a forgalmi adó mérséklésének hatása az árakban sokszor nem vagy csak részlegesen jelent meg. Az áfacsökkentés efféle, korlátozott hatásának hátterében az ÁSZ szerint az áll, hogy
az árak alakulását a forgalmi adó helyett inkább egyéb gazdasági és termelési tényezők határozzák meg. Így például a keresleti és a kínálati viszonyok és a termelő, kereskedő pozíciója, ereje. A számvevőszéknél arra is utaltak, hogy nem várt egészségügyi, természeti események alapvetően befolyásolhatják a piacot – elég csak a sertéspestisre, a madárinfluenzára vagy éppen a Covid–19-re gondolni.
A számvevőszéknél megemlítették azt is, hogy az áfa csökkentése csak abban az esetben nem okoz állami bevételkiesést, ha az adott termékek, szolgáltatások forgalma az adóenyhítés miatt igencsak megugrik. Ilyenre ugyanakkor az utóbbi évek áfamérsékléseinél nem volt példa. Általános következtetésként az szűrhető le, hogy a forgalmi adó csökkentése mindenképpen apasztja az állam forrásait, de a remélt hatások nem mindig következnek be. A számvevőszéknél ezért is vélik úgy, hogy alaposan át kell gondolni a további áfacsökkentéseket.
