– Augusztus 18-tól, szerdától lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére – jelentette be Nagy István Debrecenben, a harmincadik jubileumi Farmerexpó nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeripari szakkiállítás, és a 16. Hortico zöldség-gyümölcs kertészeti szakkiállítás megnyitóján. Az agrárminiszter kiemelte: a kétszázmilliárd forintos pályázati keretösszeg forrásaiból az élelmiszeripari és a borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók.
Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás legkisebb mértéke százmillió forint, legfelső összege ötmilliárd forint, a támogatási intenzitás fő szabály szerint ötvenszázalékos, de ez egyes tevékenységektől, régióktól és vállalkozásmérettől függően eltérhet. A legkisebb, kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró, vagyis 5,3 millió forint vissza nem térítendő pályázati keretre számíthatnak, az önkormányzatok pedig százmillió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére.
Nagy István a távirati iroda beszámolója szerint arra emlékeztetett, hogy a Covid-járvány idején az agrárium szereplői nem mentek home office-ba, vetettek és arattak, gondozták az állatokat, ezzel garantálták a lakosság élelmét.
Az agrárium stratégiai ágazat, döntő szerepe van a vidék gyors fejlődésében, ezért minden korábbinál több forrást biztosítanak a hazai mezőgazdaság számára. A kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor a Vidékfejlesztési program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte. Vidékfejlesztésre a következő ciklusban 4265 milliárd forint forrás jut, egy év alatt annyi pénzt fordítanak vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az intézmények és a termelők összefogását hangsúlyozta a megnyitón. Elmondta, elsőként az agrár- és az orvostudomány összefogásának eredményeként jöttek létre különleges élelmiszerek, ma már a teljes egyetem kutatásokkal, innovációval, fejlesztésekkel támogatja az ágazatot.
Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint
a leendő debreceni nemzeti oltóanyaggyárnak a humán vakcinák mellett a mezőgazdasági vakcinák gyártására is fel kell készülnie.
A politikus reményét fejezte ki, hogy 2023-ban meghirdethetik az állatorvosképzést a Debreceni Egyetemen. Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere azt mondta, a város erős, meghatározó szereplője a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, s ez a következő évtizedekben is így lesz.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a Magyarok kenyere programról tájékoztatta a résztvevőket: tavaly 1100 tonna gabonát gyűjtöttek össze, reményük szerint az idén ezt a mennyiséget is túlszárnyalják.
Borítókép: MTI/Rosta Tibor
