Változatlanul hagyta a kamatokat csütörtöki kamatdöntő ülésén az Európai Központi Bank (EKB), ugyanakkor mérséklik a járvány miatt indított kötvényvásárlási program havi összegét. A konkrét összeget nem határozták meg, így csak utólag lehet majd látni, mekkora a tényleges csökkentés. Elemzők szerint a kötvényvásárlás várható havi összege hatvan-hetven milliárd lehet a negyedik negyedévben.
Az összeget a második félévben emelték az első negyedévhez képest, lényegében most ennek a lépésnek a visszavonásáról lehet szó. A havi vásárlások értéke nagyjából nyolcvanmilliárd euró volt a második és harmadik negyedévben (nem fix a havi összeg). A program úgynevezett járványvészhelyzeti része (PEPP) az érvényben lévő korábbi tervek szerint jövő márciusban fut ki.
Chritine Lagarde, az EKB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy viszonylag gyors a gazdasági kilábalás, a gazdaság lényegében újraindult az eurózónában. A jelenlegi negyedik járványhullám ugyan fékezi a teljes újranyitást, de az átoltottságnak köszönhetően eddig nem nagy a hatása. Az infláció ugyan megemelkedett, ezt azonban az EKB továbbra is átmenetinek tartja. Ugyanakkor az intézmény elérkezettnek látja az időt, hogy
az összeg konkrét meghatározása nélkül csökkentse a jelenlegi kötvényvásárlási program havi összegét.
Az infláció három százalék volt augusztusban az eurózónában, és még emelkedhet is a következő hónapokban, azonban az EKB számításai szerint onnan gyorsan vissza fog esni, mivel az inflációt kiváltó okok megszűnnek. Mindazonáltal középtávon is az infláció növekedését várják, azonban úgy vélik, a mérték még így sem éri el tartósan a két százalékot. A júniusi inflációs előrejelzéseket felfelé módosították, de még ezzel együtt is úgy vélik, hogy két százalék alatt lesz a mérték a következő években. Az új jegybanki várakozás az idei év egészére mindössze 2,2 százalék, jövőre 1,7 százalék, 2023-ra 1,5 százalék. A gazdasági növekedési várakozások is emelkedtek: idén öt százalékot vár az EKB, jövőre 4,6 százalék lehet a mérték, majd 2023-ban 2,1 százalék.
Lagarde hangsúlyozta: kiemelten fogják figyelni, hogyan alakulnak ősszel a bértárgyalások, mekkora lesz átlagosan a béremelkedés az eurózónában, mivel ha ez magasabb a vártnál, az tartósan emelheti az infláció szintjét (természetesen nem a gyorsan felzárkózó országokról van szó, mint Szlovákia vagy a balti államok, hanem a nagyobb, fejlett gazdaságokról).
Újságírói kérdésre válaszolva Lagarde jelezte, hogy
az eszközvásárlási program további sorsáról csak a decemberi kamatdöntő ülésen döntenek,
így erről azután tud tájékoztatást adni.
Borítókép: MTI/AP/Francesco Seco
